Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.
Irományszámok - 1887-295. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről
40 295. szám. foglalkoznak, az italmérési adót szedje be, de nem jogosítja fel, mint eddig, a bérlö't általában az italmérési jog gyakorlására, nem különösen arra, hogy a vendéglőst vagy más vállalkozót, saját, t. i. a bérlő borának mérésére kötelezze. A negyedik fejezet ^általános határozatok* czíme alatt kiválólag azon intézkedéseknek felsorolásával foglalkozik, melyek az ezen adó kezelését tárgyazó szabályokat más hasonló szabályokkal hozzák összeköttetésbe; elősorolja továbbá azon intézkedéseket, melyek minden adó kezelése tekintetében az állam érdekében általános szempontokból szükségesek. A 40—48. szakaszok mind olyan intézkedéseket tartalmaznak, melyek minden hasonló adókezelésnél életbe vannak léptetve, s melyek nélkül ilyen kezelés egyátalán alig képzelhető. Az italmérési illeték és adóbehajtás módját, a csőd esetében való eljárást, az elévülést szabályozó intézkedések csakugyan azok lehetnek, mint a többi illetékek és adóknál, s nincs ok, mely ezen általánosan érvényben lévő rendelkezésektől való eltérést ez esetben javasolná. (48-44. §§.) Mint minden fogyasztási adónál, ugy az ezekhez hasonló italmérési adónál is minden olyan adat, mely az adó alá eső czikkek előállitása és forgalmára vonatkozik, kiváló fontossággal bir s azért szükséges azon intézkedés, hogy az ezen czikkek előállitásával foglalkozó gyárak és a szállítást eszközlő közlekedési vállalatok ez irányú adataikat, melyek náluk egyébként is össze vannak állítva, s így ez nekik újabb munkát nem okoz, a pénzügyi hatóságoknak, a mennyiben ezek azokat kivánják, rendelkezésre bocsássák. (45. §.) A pénzügyi közegek, ha az itt szóban forgó vállalkozóknál rendellenességeket tapasztalnak, legalább is ezek megállapítása czéljából haladéktalanul tartoznak intézkedni. Ez intézkedésnél a többi közhatóságokra, mint tanukra, nem ritkán azok védelmére is van szükségük; ez az ok a javaslatba ily irányú intézkedéseknek felvételére. (46. §.) A vállalatokra való felügyelettel megbízott közegeknek az a joga, hogy az üzleti helyiségekben megjelenhetnek és az üzletre vonatkozó iratokat betekinthetik (47. §.), annyira a dolog természetéből folyik, hogy ez bővebb indokolást nem igényel. A 48. §. az emberi élvezetre alkalmatlanná tett denaturált szesznek forgalomba hozatalát az italmérési adótól mentesen engedi meg azért, mert ez minden más hasonló adótól is mentes, de főleg azért, mert az emberi élvezet tárgyát nem képezvén, hiányzik az alap, melyen erre az italmérési adó alkalmaztathatnék. Azoknak, a kik italméréssel foglalkoznak, nincs megengedve, hogy denaturált szeszt is árulhassanak, azért, mert ez esetben sokszor alig volna elkerülhető, hogy a denaturált szesz czíme alatt emberi élvezetre alkalmasat is nemcsak az italmérési adó, de minden adótól mentesen hozassanak forgalomba. Azokra ellenben, a kik szeszes italoknak kis mértékben váló darusításával foglalkoznak, e tilalom kiterjeszthető nem volt, mert ez esetben attól kellene tartani, hogy kisebb községekben egyáltalában nem lenne hely, hol denaturált szesz kapható volna. De hogy mégis az előbb említett visszaélés lehetőleg elkerültessék, a kis mértékben eladók is csak az esetben mentesittetnek a denaturált szeszre nézve az italmérési adótól, ha a denaturált szesz beszerzését igazolják. A 49. §. azon intézkedése, hogy olyan esetekben, midőn azt lehet tapasztalni, hogy a verseny hiánya folytán a szeszes italok ára magasabb annál, mint a viszonyok által indokolva van, a legmagasabb árt a pénzUgyminister a belügyministerrel egyetértőleg meghatározhatja, folyománya az engedélyezési rendszernek s azon intézkedésnek, hogy a vállalkozók részéről l«hető visszaélésnek eleje vétessék. Az 50. §-ban foglalt intézkedés a törvényjavaslatban Horvát-Szlavonországokat illetőleg azért szükséges, mert a kártalanításról szóló javaslat, melyben ezen szakasz intézkedéseiről szó
