Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.
Irományszámok - 1887-319. Törvényjavaslat, a Svájczczal 1888. évi november hó 23-án kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
338 319. szám. illetőleg a nyersanyaghoz járult munka mérve szerint vámozza meg, s meghagyva a vámot az ár százalékos pótlékának, lehetővé teszi az árúknak súly szerinti megvámozását s az egyneműek helyesebb egybeállítása által megkönnyíti a vám beszedését és a statistikai adatok egybeállítását. • Súlyegységül a régi mázsa helyett 100 kg. fogadtatott el; az igásállat-teher szerinti számítás elhagyatott. Az értékvám csak kivételesen hagyatott meg néhány oly czikknél, a melynek súly szerinti megvámozása gyakorlatilag keresztül nem vihető. A darab szerinti megvámolás ott, a hol eddig is fennállott, meghagyatott és az órákra is kiterjesztetett. Ezen vezérelvek szerint a következő vámdíjak állapíttattak meg: 1. A darab szerint vámolt tárgyakra nézve: 20 c, 50 c, 1 fr., 3 fr., 5 fr. •2. Az érték szerint vámolt tárgyakra nézve: 3%, 4%, 5%, 8% és 10%. 3. A súly szerint vámolt árúkra nézve: 100 kg.-kint a legcsekélyebb 2 frank, a legmagasabb 100 frank. Míg a fennálló vámtarifában a legmagasabb vámdíj 100 kg.-kint 30 fr., e tarifa-javaslatban 100 fr. a legmagasabb tétel, melynél magasabbat azért nem ajánlatos kivetni, mert az a behozatalt csökkentené, a csempészetet előmozdítaná és az ellenőrzési költségeket tetemesen szaporítaná. A kiviteli vámokra nézve a szövetségtanács az eddigi tételeket nem kívánta jelentékenyen módosítani s a következő vámdíjakat hozta javaslatba: 1. Állatokra, darabonkint: 10 c, 50 c. és 1*50 fr. 2. Fára és faszénre, érték után: 27<> és 3%. ' 3. Más árúkra 100 kg.-kint: 2 c., 20 c, 1 fr. és (a rongyok) 4 fr. E kiviteli vámok némileg a statistikai illeték jellegével birnak. A vámvisszatérítés rendszerét a szövetségtanács nem kívánta alkalmazni, noha arra a vasnál, dohánynál és borszesznél szükség lett volna, de az hatásában kiviteli praemiummá alakulna. A vámmentességet a szövetségtanács csakis azon árúkra kívánta alkalmaztatni, a melyek az 1851-iki vámtörvény értelmében vámmentességben részesitendök. A külállamokkal szemben elfoglalandó álláspontot illetőleg a szövetségtanács azon véleményben volt, hogy azon államokkal szemben, a melyekkel Svájcz szerződéses viszonyban nem áll és a melyek Svájcz kiviteli czikkeire a svájczi beviteli vámoknál jóval magasabb vámokat vetnek, a svájczi érdekeknek megfelelő vámemelések megengedhetök. Ezen jog a szövetségtanácsnak az 1851. vámtörvény 34. czikkében az esetre, ha a külföld a svájczi árúk bevitelét nagyobb korlátozásnak vetné alá, fenn van tartva s az a származási bizonylatok alkalmazása mellett gyakorolható. A szövetségtanács a revisio pénzügyi eredményeképen az évi bruttó-vámjövedelemnek legalább is 8 millió frankkal való emelkedését helyezte kilátásba, feltéve, hogy a vámemelés folytán a bevitel nem fog csökkenni. Az utolsó 1871/76-iki hat évben a beviteli vámok fejében befolyt átlag 14.151,302 fr. bevételi többletül felvétetett 9.173,180 > a várt vámjövedelem . . . 23.324,482 fr. A beviteli vámjövedelem 1870. óta tetemesen emelkedett. A vámbevétel 1850-ben 3.665,388 frank volt, 1860-ban már 7.268,911 frank, 1870-ben ...... 8.111,349 > 1871-ben 10.310,605 > 1876-ban 16.830,470 >
