Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.
Irományszámok - 1887-246. A közmunka és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Borosjenőtől Csermőig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
24 246. szám. b) a közm.- és közi. minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4,973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. t.-cz. által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vasúti iizletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz s minden egyéb a vaspályákra nézve már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez, a mennyiben mindezek a megépítendő vasútra, tekintettel annak alárendeltebb jellegére s ideiglenes minőségére, alkalmazást fognak nyerni. 4. §. Az engedélyezett vasút kiépítése és üzleti berendezése az engedélyes által benyújtott s a közm.- és közi. m. kir. minister által az 1887. évi okt. hó 22-én megejtett közigazgatási bejárás eredménye alapján helybenhagyott tervek szerint s az alábbi általános és részletes határozmányok értelmében eszközlendő. Az engedélyes az általa a közmunka- és közlekedésügyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. 5. §. Az engedélyezett vasút építése és üzleti berendezésére nézve a következő általános és részletes határozmányok iratnak elő, u. m.: I. Általános határozmányok. A Borosjenőtől Csermó'ig vezetendő vasút, mint rendes vágánya gő'zmozdonyú vasút, az alább következő részletes határozmányok szerint olyképen építendő ki s olykép rendezendő be, miszerint a kiépített pályán a vonatok óránkinti 15 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági, építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni köteles. II. Részletes határozmányok. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető. — A legnagyobb emelkedés vagy esés 5°/°o-al állapittatik meg. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabványszerü koronaszélessége az alépítmény felszínében, azaz a kavicságy alsó felületének magasságában mérve legalább 4*0 métert tegyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágánykibővitésnek megfelelően kiszélesbitendő. Töltések (IV* vagy l 1 /*) lábas lejtővel létesítendők, a bevágás lejtői pedig az anyag minősége szerint lesznek előállitandók. Az anyagárok lejtője egy lábasnál meredekebb nem lehet és a töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább 0*6 m. széles padka hagyandó; azonfelül az anyagárkok oly módon létesítendők, hogy azokba káros vízfolyások ne keletkezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Nagyobb hidaknál aa árviz és szerkezet közötti magasság 0*8 méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol
