Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-268. Törvényjavaslat, a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról

268. szám. 119 Minthogy azonban ez a praecipuum csak körülbelül 30 új mezőgazdasági főzde számára biztosit akkora hányadot a contingenstöl, a mennyit a fennállók kapnak, másfelöl igen kívánatos, hogy a mezőgazdasági szeszipar minél nagyobb mérvben terjedjen, a három esztendei első felosztási időszak pedig viszonylag hosszú, az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára az ipariak részesedési hányadából még további 27,000 hektolitert kellett biztosítani, a mely a szükséglet arányában évenként vétetnék igénybe. Az ipari gyárak contingensének megállapítása, minthogy a mezőgazdasági szesztermelés mai mérvének teljes biztosítása képezte a felosztás kiindulási pontját, meggyőződésem szerint az ipar részéről támasztható minden jogos igénynek megfelelhet, ha tekintetbe veszszük az ipari gyárak hivatására nézve fennebb emiitetteket. Az, hogy a felosztás érvényének időtartama három-három évi időszakokra terjedöleg történik, az a szakbizottság általános kívánságához képest az ipar állandóságára való tekintettel történt. A 2. §. arra nézve intézkedik, ha az egyes szeszfőzdék a részükre kiosztott alkoholmennyiséget valamely termelési időszakban egészben vagy részben előállítani nem képesek, s továbbá arra, mikép vész el a contingens bizonyos hányadára való igény, s a mezőgazdasági szeszfőzdék jelentőségére, valamint a magyar korona országaira eső contingens teljes kihasználására nézve fennebb mondottakban találja indokolását. A 3. §. azokat a fözdéket állapítja meg,^a melyek az első felosztásnál figyelembe veendők, s ugy a mezőgazdasági, mint az ipari főzdék megjelölésénél a szakbizottság azon teljesen jogosult kívánsága kerül kifejezésre, hogy minden meglevő szeszfőzde, a melynek berendezése üzemképes, hányadban részesüljön, a mint a §-ban megállapított feltételek tényleg olyanok is, hogy a magyar korona országaiban nem lesz oly még üzemképes berendezésű fözde, a mely az egyénenkinti felosztásnál részesedési hányad nélkül maradna. A felosztásnál ugy a mezőgazdasági, mint az ipari gyáraknál első sorban is feltétlenül azok jönnek tekintetbe, a melyek az 1884. évi szeptember 1-től 1887. évi augusztus végéig terjedő időszakon belül üzletben voltak, mert az igazság megköveteli, hogy az új adótörvénynek a túltermelés megszüntetésére irányuló határozmányait első sorban azok a főzdék élvezzék, a melyek az 1884-ik évi adótörvény kedvezőtlen hatása daczára, olykor áldozatok árán is, üzemöket fentartották. A mezőgazdaságiaknál azután vissza kell menni azon fözdékre is, a melyek 1884. évi szeptember hó 1-je előtt már fennállottak és utoljára az 1881/82., 1882/83. és 1883/84-iki termelési időszakok egyikében működtek, mert ez a három időszak a mezőgazdasági fözdékre kedvezőtlen vala, s számos főzde kénytelenült a termeléssel egészen felhagyni; az ipari fözdéknél már csak az 1882. évi szeptember lén kezdődő az a legkorábbi időszak, a mely még a contingensben való részesülésnél számit, a mi ismét a mezőgazdasági iparnak juttatandó csekélyebb mérvű előnyt foglal magában. Az újonnan keletkező vagy 1881., illetőleg az ipariaknál 1882. óta üzemben nem volt fözdékre nézve, a szerint, a mint azok mezőgazdaságiak avagy ipariak, 1889., illetőleg 1888. január 1-je képezi az üzembe-vétel időpontjának azt a határát, a meddig az illető fözde az alacsonyabb adótétel melletti contingens első felosztásában még részesül, a mi szintén a mezőgazdaságiak javára szolgáló osztályozás. A 4. §. a mezőgazdasági fözdéknek jutó egyénenkinti hányad megszabásának alapját határozza meg. Az eljárás, a mely az 1884-ik évi szeptember 1-től 1887. augusztus végéig üzemben volt főzdék tekintetében a részesedési alap kiszámítása tekintetében követtetik, teljesen azonos azzal, a mely az összes mezőgazdasági főzdék 300,000 hl.-nyi contingensének megállapításánál követtetett, a miért is e helyütt az ott mondottakra utalok. Hogy az alap kiszámításánál az 1884. évi XXI. t.-cz. hatálya alá eső mind a három termelési időszakot vettem kiindulásul,