Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.
Irományszámok - 1887-268. Törvényjavaslat, a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról
120 268. szám. abban leli indokát, hogy mig az 1884/5-iki termelési időszak a burgonyát feldolgozó mezőgazdasági főzdékre nézve a burgonya-termés fogyatékos volta miatt igen kedvezőtlen volt, a tengerit feldolgozókra pedig viszonylag kedvező, mig a másik két időszak ismét a burgonyát feldolgozó fözdéknek juttatott előnyöket, s igy a termelés idószakonkinti aránytalanságait a három időszak összefoglalva teljesen kiegyenlíti. A csak az 1881/82., 1882/83. és 1883/84-iki termelési időszakok egyikében termelő, valamint az 1889. január l-ig üzembe helyezett mezőgazdasági szeszfőzdék részesedési arányának megállapítása azon hasonló berendezésű gyárakkal való parificatió utján történnék, melyek 1884—1887-ben működtek. A hányad megállapítása két szakértő meghallgatása után történnék. A méltányosság követelményeinek megfelelő egy további intézkedése ezen §-nak az, hogy ugy az 1884—1887-ig bezárólag terjedő időszakban működő, valamint az 1889. január l-ig újonnan felállított fözdék részesedési aránya ne lehessen nagyobb azon szeszfőzdékénél, a melyek az 1884-iki szeszadótörvény korszakában folyton működésben voltak. Minthogy az 1889. január l-ig újonnan felállított gazdasági szeszfőzdék számára az 1. §. szerint 32,542 hl. van fentartva, arról is kellett gondoskodni, hogy az esetre, ha ez* az alkoholmennyiség nem lenne elegendő, az újonnan keletkező mezőgazdasági fözdék számára ezek hányada egyelőre aránylagosan reducáltassék mindaddig, mig az l.§. szerint a mezőgazdasági fözdék részére később kihasítandó mennyiségekből kiegészítést nem nyerend. Viszont az iránt is intézkedés történik, hogy ha ebből a mennyiségből még egy fel nem használt rész maradna meg, ez, miután a 32,542 hektoliter az ipari fözdék contingensének rovására hasittatott ki, ugy a méltányosság, mint a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholmennyiség teljes kihasználásának biztosítása érdekében az ipari fözdéknek adassék, még pedig a megjelölt határig első sorban a sajtolt élesztő termelésével foglalkozóknak, mint a melyeknek termelése költségesebb, nagyobb adóval terhelt, s e mellett fötermelvényök nemcsak a szesz, hanem a sajtolt élesztő is. Az 5. §. az ipari szeszfőzdék részesedési hányadának megállapítását tartalmazza, megfelelően az osztályozásnak, a melyre nézve a 4. §. intézkedik. Az alap itt is a tényleges termelés és másodsorban a termelési képesség. Erre nézve megállapíttatik először az alkoholmennyiség, a mely után az 1883/84., 1884/85., 1885/86. vagy 1886/87-iki termelési időszakban adóztak, még pedig az adóztatási módok szerint az átalányozásnál akkép, hogy az adó alá bejelentett mennyiséghez az 1883. évi szeptember hó 1-étöl 1884-iki szeptember végéig terjedő időre az akkor érvényben levő adótörvényre való figyelemmel s mint a berendezésöknek megfelelő nagyobb elméleti termelőképesség hozzászámittatik 140%, azontúl pedig, mint a mezőgazdaságiaknál 80%, a terményadó alá vont alkoholmennyiségeknél pedig ugyanúgy, a mint az a mezőgazdaságiaknál történt, 1883. szeptember 1-töl 1884. szeptember végéig az akkori törvénynek megfelelöleg 5%, azontúl pedig 22%. A szerint, a mint az illető fözde mind a négy, vagy csak három, két, illetőleg egy termelési időszak alatt volt üzemben, az igy kiszámított termelés V*, V*, *A és teljes összege képezi a kiszámítási alapot. Minthogy pedig az 1884. évi XXI. törvényczikk hatása alatt több ipari szeszfőzde működését jóval megszorította, előfordulhat az az eset is, hogy az igy kiszámított átlag a termelési képességnek messze mögötte marad, a miért fel kellett venni azt a correctivumot, hogy ha az igy kiszámított részesedési alap a 4 időszak alatt bármelyikében termelt maximalis mennyiség 85%-ánál is csekélyebb, ezen maximalis mennyiség 10% levonásával képezze a részesedés alapját. Ha azonban valamely ipari szeszfőzde nem mind a négy termelési időszak alatt volt üzemben, hanem a kedvezőtlen conjuncturák miatt szünetelt, a szünetelés arányában