Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-152. Törvényjavaslat, az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek és a hozzá tartozó tarifáknak, pótczikknek, vámkartelnek és zárjegyzőkönyvnek, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezménynek beczikkelyezéséről

152. szám. 39 vényeiben hasonló vagy hasonnemű áthágásokra megszabott büntetéseknek alá fogja vetni az esetben: 1. ha a vádlott azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonandó; 2. ha, nem lévén ugyan ezen állam polgára, az áthágás idejében bár csak mulólag is ezen állam területén lakott és a vizsgálatot indítványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután ezen állam területén kerittetett kézre. Mindazáltal a másik (megkereső) állam törvényei által megszabott büntetések alkalmazandók, ha enyhébbeknek bizonyulnak. Ha a pénzbírság, a törvény értelmében, az elvont adóösszeg arányában szabandó ki, azon állam tarifája fog alapul vétetni, melynek vám- vagy egyedárúsági törvényei ellen az áthágás elkövettetett. XV. Czikk. A XIV. czikkben emiitett perek folyamában, a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyító erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdoníttatik. XVI. Czikk. A XIV. czikk alapján indított büntető eljárásból származó költségeket.amennyiben azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy az áthágóktól be nem hajthatók, azon állam köteles megtéritni, melynek érdekében az eljárás foganatosíttatott. XVII. Czikk. A XIV. czikk alapján inditott büntető eljárás folytán a vádlottól behajtott vagy az áthágás tárgyainak elárúsitásából befolyó pénzösszegekből első sorban a bírósági költségek fedezendők; ezután a másik féltől elvont illetékek és végre a bírságok fedezendők. demande d'une Autorité compétente de l'autre Partié, aux peines édictées par ses propres lois de douane ou des monopoles, pour les contraventions similaires ou analogues dans les cas suivants: 1. sí l'inculpé est sujet de l'Etat qui dóit le soumettre á la poursuite et á la peine; 2. sí n'étant pas sujet de cet Etát, il y avait, á l'époque de la contravention, sa demeure, bien que transitoire, et s'y laissait surprendre á ou aprés l'arrivée de la demande de poursuite. On appliquera, toutefois, les peines édictées par les lois de l'autre Etát (requérant), si elles étaient moins rigoureuses. Si, par disposition de loi, la'peine pécuniaire dóit étre fixée d'aprés la somme fraudée, on prendra, pour base, le tarif de l'Etat dönt les lois de douane et de monopolé ont été lésées. Art. 15. Dans les procés a instruire, d'aprés l'article 14, les rapports officiels des Autorités ou fonctionnaires de l'autre Etát auront la mérne force de preuve qu'on attribue á ceux des Autorités ou fonctionnaires du Pays dans des cas semblables. Art. 16. Les frais occasionnés, par suite des procés á instruire, en vertu de l'article 14, devront étre remboursés par l'Etat dans l'intérét duquel se fait la procédure, á moins qu'ils ne puissent étre couverts par la valeur des objets saisis ou acquittés par les contrevenants. Art. 17. Les sommes versées par l'inculpé, á l'occasion de poursuites faites d'aprés l'article 14, ou réalisées par la vente des objets de la contravention seront employées de maniére a ce que les frais judiciaires soient remboursés en premiere ligne; les droits soustraits á l'autre Etát viendront en seconde ligne et les peines pécuniaires en troisiéme.