Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-152. Törvényjavaslat, az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek és a hozzá tartozó tarifáknak, pótczikknek, vámkartelnek és zárjegyzőkönyvnek, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezménynek beczikkelyezéséről

38 152. szám. tessék és a két állam vámhivatalait összekötő útról minden eltérés kikerültessék. Úgyszintén magától értetik, hogy az árúkivitel csak oly órákban történhetik, hogy az árúk az átellenes vámhivatalhoz a hivatalos órákban érkezhessenek. XII. Czikk. A magas szerződő felek mindegyike hasonlókép arra kötelezi magát, hogy a saját területéről kivitelre rendelt átviteli árúkért és az isméti kivitelre szánt meg nem vámolt külföldi árúkért nála letett biztositékot kiadni, valamint a kivitelnél beviteli vámokat visszaadni, vagy fogyasztási adókat visszatéríteni nem fogja, ha a másik állam belépti hivatala részéről kiállított bizonyítvány által nem igazoltatik, hogy az árúk oda szállíttattak és bejelentettek. XIII. Czikk. A XI. czikkben b) alatt és a XII. czikk ben foglalt határozatokat illetőleg, a magas szerződő felek közösen meg fogják állapítani számát és hatáskörét azon hivataloknak, melyekhez a közös határon át az árúk szállitandók, az órákat, a melyekben az árúk vámkezelése és a határon átvitele eszközölhető, továbbá az árúknak a másik állam hivataláig mikép leendő kisérését és végre a vasúti forgalomra vonatkozó különös rendszabályokat. XIV. Czikk. A másik szerződő fél hátrányára elkövetett vagy megkisérlett vám- vagy államegyedárúsági csempészkedésekért, azaz beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért és a vámvagy egyedárúsági illetékek csonkításáért, a magas szerződő felek mindegyike, a másik fél illetékes hatóságának megkeresése folytán, az áthágót a saját vám- vagy egyedárúsági tör) la condition d'éviter tout retard non nécessaire, 1 et toute déviation de la route douaniére allant f d'un bureau á l'autre des deux Etats. II j est - bien entendu, en mérne temps, que la sortie - des marchandises ne pourra avoir lieu qu'a certaines heures, calculées de maniére á ce que les marchandises arrivent au bureau correspondant pendant les heures réglementaires. Art. 12. De mérne, chacune des Hautes Parties • contractantes sera obligée á ne pas libérer les : cautions qui lui ont été fournies, pour la sor• tie, de son propre territoire, des marchandises en transit, ou pour la réexportation des , marchandises étrangéres non nationalisées, ni i á remettre, ni á restituer les droits d'entrée • ou de consommation pour les marchandises á leur sortie, s'il n'est pas prouvé, au moyen d'un certificat du bureau d'entrée de l'autre Etát, que les marchandises y ont été présentées et déclarées. Art. 13. En ce qui concerne les dispositions contenues aux articles 11, litt. b) et 12, les Hautes Parties contractantes fixeront, d'un commun accord, le nombre et les attributions des bureaux auxquels les marchandises devront i étre présentées á leur passage de la frontiére ; commune, les heures auxquelles pourront avoir lieu l'expédition et le passage des marchandises, la maniére dönt elles auront á étre accompagnées au bureau de l'autre Pays, et fmalement les mesures particuliéres a prendre au sujet du commerce se faisant sur les chemins de fer. Art. 14. Pour les contrebandes commises ou tentées, en matiére de dóuane ou de monopoles d'Etat au détriment de l'autre Partié contractante, c'est-á-dire pour les contraventions aux défenses d'entrée, de sortie ou de transit, et pour les fraudes des droits de douane ou des monopoles, chacune des Hautes Parties contractantes soumettra les contrevenants, sur la