Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 83 része; a mely munkálatok időnkint, a mint elkészültek, közzététettek s a nyilvános birálatnak adattak át. A munkálat előhaladása folytán a birói, tanári, ügyvédi kar kiváló szakférfiaiból szaktanácskozás hivatott össze, mely az 1882-ik év őszén első sorban az általános részt, s ennek befejezése után az 1883. év őszén az öröklési jogot vette tüzetes birálat alá s e rész megvitatását az 1886. év tavaszán fejezte be. — Az általános rész és az öröklési jog szaktanácskozmányi tárgyalásának jegyzőkönyve már régebben közzé tétetett. Tekintve egyfelől a magánjogi szabályozás sürgősségét, másfelől azonban azt, hogy a törvényhozási teendők másnemű elfoglaltatásaitól eltekintve, az igazságügyi reformalkotások között, a csekélyebb fontosságuakon felül a bűnvádi eljárás szabályozása, s a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló polgári perjog elkészítése az igazságügyi kormány és majdan a törvényhozás tevékenységét fokozott mértékben kell hogy igénybe vegyék, s hogy az utóbb jelzett reformalkotások, különösen a bűnvádi eljárás törvényhozási szabályozása felette sürgős ; tekintve, hogy az általános magánjogi törvénynek egységes megalkotása rövid idő alatt nem remélhető; mert nem is számitva azt, hogy egyik fontos résznek, a családjognak, tervezete még el nem készült, s hogy a dologi és a kötelmi jog tervezete még a szaktanácskozmányban sem tárgyaltatott: a teljes magánjogi törvénykönyv oly nagyfontosságú és terjedelmes alkotás, hogy annak az országgyűlési szakbizottsági előkészitő tárgyalásokon való keresztülvitele s az országgyűlés mindkét házában való tárgyalása és törvényerőre emelése, az országgyűlési teendők halmazára való tekintettel, az általános magánjogi törvénykönyv teljes törvényjavaslatának előterjesztésétől számitva több esztendőt' venne igénybe: önként felmerült a kérdés, hogy az adott körülmények közepette nem volna-e czélszerfí az általános magánjogi törvénykönyv azon önálló részét, mely az előkészítés stádiumát meghaladta és a többi részektől elkülönítve önállóan is törvényerőre emelhető, a törvényhozásnak elkülönítve előterjeszteni, tárgyalás alá venni és törvényerőre emelni. Habár elvontan tekintve, az általános magánjogi törvénykönyv egységes és teljes megalkotásának kétségtelen előnyei vannak: mindazonáltal az adott körülmények közepette az általános magánjogi törvénykönyv azon önálló részének, mely az előmunkálatok eredményéhez képest már ezúttal törvényjavaslat alakjában külön előterjeszthető, jelesen az öröklési jognak, mint külön törvényjavaslatnak, törvényhozási tárgyalás alá bocsátása mellett oly fontos indokok szólanak, melyek a fentebbi kérdésnek igenleges megoldását kell hogy eredményezzék. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok által az ősiségi nyiltparancs, a telekkönyvi rendelet és az osztrák polgári törvénykönyvnek ezen telekkönyvi rendeletre vonatkozó intézkedései érvényben tartattak, és az által az ingatlanokra vonatkozó a dologi jog terén a jelenkor követelményeinek ugyan mindenben meg nem felelő, de rendszeres és kielégítő szabályozással birunk; — tekintve, hogy a családi jog köréből a gyámság és gondnoksági viszony már külön törvény által lön szabályozva; tekintve végre, hogy kötelmi jogunk részletes szabályozásának hiánya egyfelől a kereskedelmi jog megalkotása folytán, másfelől pedig azért nem eredményez kirívóbb sérelmeket, mert a szerződő feleket jogviszonyaik rendezése tárgyában megillető autonóm jog használása a legtöbb esetben módot nyújt a jogviszonyok kétségtelen megállapítására, s mert a kötelmi jog terén épen a részletes jogszabályok hiánya a judicatur ának módot nyújt, hogy elismert helyes jogelvek alkalmazásával segítsen a törvény hiáuyain: az általános magánjognak önálló részei közül épen az öröklési jog az, a melynek terén a régi magyar törvényeknek az akkori közjogi viszonyokkal szerves összefüggésben lévő tételes intézkedései és az ideiglenes törvénykezési szabályoknak csupán a legkirívóbb ellentétek elenyésetetését czélzó legideiglenesebb jellegű intézkedései a jogállapot bizonytalanságának és