Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

82 41. szám. általános polgári magánjog szabályozása Önálló tevékenység vagy receptio utján eszközöltessék-e? Ezen kérdésre vonatkozólag számos különböző nézet merült fel, nevezetesen arra nézve is, hogy az önálló alkotás esetén milyen legyen a modus proeedendi. Az osztrák polgári törvénykönyv receptiója ellen felhozatott, hogy habár e törvényalkotás a maga idejében kitűnően sikerült törvényhozási müvet képezett, s a codificatiónál figyelmen kivül azért sem hagyható, mert jogfejlődésünkre kétségtelen hatással volt: mindazonáltal annak rendszere a tudomány által ma már meghaladott állásponton nyugszik, hogy több intézkedése hibás-és hézagos; hogy annak receptiója útját vágná annak, hogy a magánjog törvényhozási szabályozásával a tudomány jelenlegi fejlődése és az újabb codexek és törvényhozási müveknek vívmányai, ezen nemzeti közkincsek és a hazai jog életképes alkatelemei, értékesíttessenek; hogy az osztrák polgári törvénykönyvvel együtt az arra vonatkozó rendeleteknek tömege lenne elfogadandó, s e mellett is a receptio azért sem vezetne ered• menyre, mert az ezen törvénykönyv alapján keletkezett s a törvénykönyv hiányait és hézagait pótló judieatura és literatura vívmányai az egyszerű receptio keretében értékesíthetők nem leimének; a revisio melletti befogadás pedig majdnem annyi időt venne igénybe, a mennyi alat öaállólag is elkészíthető oly törvénykönyv, mely a nemzet felfogásának és viszonyainak megfelel. Az értekezlet nagy többsége a receptio ellen nyilatkozott; azonban a felmerült nézeteltérések daczára is voltak érintkezési pontok, 8 különösen a főkérdésre vonatkozólag, a kik a receptiót kívánták, azok sem óhajtották azt revisió nélkül; s viszont, a kik ez Önálló kidolgozást pártolták, azok is szükségesnek látták a jelesebb európai törvényhozási müvek gondos figyelembe vételét és megfelelő alkalmazását. Ezen értekezlet eredménye tehát általában az lévén, hogy még a fenforgó viszonyok között sincs ok eltérni a jelesebb európai törvényhozási műveknek és a tudomány jelen álláspontjának kellő méltatása mellett a nemzet viszonyainak megfelelő önálló alkotás rendszerétől, másfelől pedig számosan nyilatkozván a tervezet egyes részeinek önálló kidolgozása mellett: ezek folytán a polgári törvénykönyv önálló kidolgozása vétetett munkába, a tervezet elkészítése a fentjelzett elvi álláspont elfogadása mellett, s az önálló feldolgozásnál különös figyelemre méltatandó jelesebb törvényhozási müvek kijelölésével egyidejűleg, külön szakférfíakra bízatott oly módon, hogy az ekkép elkészítendő tervezetek értekezleti tárgyalások és megvitatások utján lesznek megállapitaudók, s az egyes részek kellő összhangba hozatala a most érintett értekezleti tárgyalásokon felül a megbizott szakférfiak előleges tanácskozása és megállapodásra jutása s időről-időre való érintkezései által lesz biztosítandó. A tervezet reudszere, az általános rész terjedelme, a beosztás és a tervezet összhangjának és egyöntetűségének szempontjából szükségesnek mutatkozó előzetes kérdések a megbizott szakférfiaknak 1873-ik évi október hóban tartott értekezletén megvitattatváu: a megbizott szakférfiak munkálkodásukat megkezdették; a mi hogy óhajtott gyors eredményre nem vezetett, az a kormánynak s különösen az igazságügyi kormánynak közbejött változásai mellett a munka fontosságán kivül fá'leg annak tulajdonítandó, hogy a codificationális teendők sorrendében a figyelem és tevékenység első sorban a kereskedelmi, a váltó, a büntető és csődtörvénynek megalkotására és a törvénykezési rendtartás kirívóbb hiányainak orvoslása mellett a végrehajtási eljárás szabályozására volt irányozva, miközben a kormány és a törvényhozás az általános magánjogi szabályozás hiáuyainak mindinkább érezhető bajain egyes hézagpótló törvények alkotása által igyekezett segíteni. A megbizott szakférfiak munkálata annyira haladt, hogy az általános rész és annak indokolása, mely egyúttal a tervezet általános indokolását is tartalmazza, a dologi jog és annak indokolása, továbbá az öröklési jog és annak indokolása teljesen elkészült, elkészült továbbá a kötelmi jog tervezete és annak általános indokolása, valamint a különös indokolás legnagyobb