Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

214 41. szám. hagyó hitelezőinek stb. jogosultsága függ; tehát daczára annak, hogy közérdekek a végrendeletek által csak kivételesen érintetnek, a végrendeleteknek nyilvánosságra hozatalát, az illetékes bíróságnál való kihirdetését és letételét, a jogbiztonság elodázhatlan igényei követelik. A különböző végrendeleteknek egymáshoz yaló viszonya és azon körülmény, hogy az utolsó végrendelet érvényessége előre meg nem állapitható; de az is, hogy a különböző végrendeletek egymás mellett is megálljanak, eléggé indokolja azon intézkedést, hogy ha a örökhagyónak több végrendelete van, ezeknek mindenike kihirdetendő. Hogy a közös végrendelet az egyik végrendelkezőnek halála vagy holttá nyilvánítása után azonnal kihirdettessék, szükséges azért, mert különben ezen elhalt örökhagyó utáni öröklési jogviszony szabályozható nem volna. A 259. §. éppen a fent előadottakra való tekintettel egyfelől lehető tág keretben állapítja meg a végrendelet kihirdetésének indítványozására való jogosultságot, másfelől pedig azt rendeli hogy az örökhagyó halálától számított 15 nap eltelte után a végrendeletek hivatalból is kihirdetendők. A forgalmi viszonyokra való tekintettel a szász ptkv. 2226. §-ában megállapított határidő helyett azért lön a törvényjavaslatban 15 nap elfogadva: mert azon- érdekelt, a ki a végrendelet kihirdetésénél jelen lenni óhajt, vagy magát képviseltetni kívánja, ezen határidő alatt arról rendszerint gondoskodhatik, s mert a végrendeleteknek hivatalból való kihirdetése senkinek jogsérelmet nem okozván, a jogbiztonságnak fent érintett igényei követelik, hogy a kihirdetés rövid határidő alatt történjék meg. Az iránt, hogy a végrendelet elveszés, esetleg elsikkasztás esélyeinek kitéve ne legyen és hogy a végrendelkező halála után a bíróság kezéhez jusson, gondoskodni magának az örökhagyónak feladata. O neki kell megválasztani azon biztos helyet vagy egyént, a hova, illetőleg a kinek~- kezei közé végrendeletét nyugodtan véli letehetni. A törvényhozás eleget teszen feladatának, ha a közvégrendeletek és a közjegyzőnél letéteményezhető magánvégrendeletek alakzatának tüzetes szabályozásával alkalmat szolgáltat az oly módon való végrendelkezésekre, a melyeknél, rendkivüli esetektől eltekintve, megvan a biztositék az iránt, hogy az örökhagyó halála után a végrendelet fel fog találtatni és a bíróság kezéhez fog juttattatni. Mindazonáltal tekintve azon gyakran nagy horderejű következményeket, melyek az örökhagyó végrendeletének kellő időben való tudomásra nem jutásából származhatnak, például az által, ha időközben a törvényen vagy korábbi végrendeleteken alapuló öröklési jogok érvényesíttetnek s az örökösödési igazolvány kiadása által e czímen jelentkezők öröklési igénye biróilag is elismertetik, a végrendeletnek, illetőleg a későbbi végrendeleteknek őrzője pedig a kezei között lévő s eltérő öröklési szabályozást tartalmazó végrendelettel csak akkor lép fel, a midőn a bíróságilag elismert törvényes vagy korábbi végrendeleti örökös a hagyatéknak nagy részét, vagy esetleg már az egész hagyatékot is elköltötte •— szükséges, hogy a törvény a végrendelet bemutatására vonatkozó kötelességét kifejezetten kimondja, s e kötelességteljesítés mulasztásának következményeit szabályozza. Ily irányban tartalmaznak intézkedéseket a törvényjavaslatnak 260. és 261. §ai, melyek közül az előbbi az érdeklettek könnyebbsége szempontjából megállapítja, hogy a végrendeletek kihirdetés végett vagy téritvény mellett a haláleset felvételre jogosított közegnek átadandók, vagy pedig a hagyatéki bíróságnak, avagy a legközelebbi járásbíróságnak bemutatandók. Szóbeli végrendeletek esetében a végrendeletek kihirdetésének tárgya hiányzik. Tekintettel azonban azon indokokra, a melyek a végrendelet tartalmának kihirdetése tárgyában fentebb felhozva lőnek, ezen esetre czélszerűnek mutatkozik annak megállapítása, hogy a hagyatéki bíróság a szóbeli végrendelkezésnél jelen volt tanukat kihallgatva, a vallomásukról felvett jegyzőkönyvet hirdesse ki. Ezen előleges tanúkihallgatás és a szóbeli végrendelet tartalmának