Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
200 41. szám. nak tekinthető azon czél, hogy a gonddal szerzett és nélkülözéssel megtakarított vagyon a család számára bizonyos határig megtartassák a törvényes örökösödés szabályozásával el nem érhető; hogy a mint már kimutatva lön, az élők közötti és halálesetre való rendelkezési jogosultság elvonása nélkül e czél elérésére az ági örökösödés hatálytalan intézmény — mert hiszen annak jelenbeni feltétlen uralma alatt fájdalom, nagy számmal mennek tönkre a családok; — minélfogva e czél sikeres elérésére az ősiség eltörlése után, a változott viszonyok közepette csak az vezethet, ha az egyes családtagoknak adatik meg azon jog, miszerint utóörökös nevezés által a családi vagyon elfecsérlésének gátot vethessenek. És fájdalom, nem szükséges kimerítően indokolni, hogy ilyen intézkedésnek szüksége különösen nálunk forog fenn, a hol mindennapiak az esetek, hogy vagyonos és vagyonszerző munkás szülőknek könnyelmű gyermekei az örökség utján reájok szállott szép vagyont megbecsülni, megtartani nem tudják, azt könnyelműen, hamar elfecsérlik, s rsem csak utódaikat fosztják meg az elődöktől reájuk szállott vagyontól, hanem magok is csakhamar teljesen elszegényedve, a társadalomnak legszerencsétlenebb tagjaivá lesznek, s nem ritkán az öngyilkosságban keresnek menedéket. Ily körülmények között alig lenne méltányosan indokolható, hogy a végrendelkezési joggal felruházott tulajdonos csak közvetlen örököst nevezhessen, de ne tehessen oly intézkedést, a mely biztosítsa, hatályosan biztosítsa, hogy az örökség csonkitlanul szálljon át arra, a kire mint utóörökösre az örökhagyó azt áthárítani kívánja. Alig lenne indokolható, hogy az apa rendelkezési joga oly szűk korlátok közé szorittassék, hogy bár alapos aggályai vannak az iránt, miszerint gyermekei vagy örökösökül nevezett testvérei az Örökséget nem fogják megbecsülni, már létező és még születendő unokáinak, illetve örökösül nevezett testvérei gyermekeinek sorsát ne biztosithassa. Ezen indokok szolgáltak irányadóul akkor, midőn a törvényjavaslat a hitbizományi helyettesítést, illetve az utóörökös-nevezést érvényesnek ismerte el. Tette ezt annál nyugodtabban, mert a hitbizományi helyettesítést általában, s részben a törvényjavaslatban foglaltnál fokozottabb mérvben érvényesnek ismerő államoknak éppen ugy mint hazánknak évtizedek hosszú sorára kiterjedő tapasztalatai fényesen czáfolják meg azoknak rémképfestő túlzott aggodalmait, a kik azt hiszik, hogy az utóörökös-nevezési jogosultság mellett az ingó és ingatlan vagyon általában és maradandólag le fog bilincseltetni. A végrendelkezési jogosultság ezen alakzatát azok, a kik vagyonuk sorsáról végrendeletileg intézkednek — pedig tudvalévő dolog, hogy ez az örökösödési eseteknek aránytalan kisebb részében történik — csak akkor, és csak annyiban fogják használni, a mikor és a mennyiben az adott körülmények között szükségesnek mutatkozik. Ez csak arra fog alkalommal szolgálni, hogy egyes esetekben, ott, a hol a családfentartás in concreto jogosultnak és szükségesnek mutatkozik, a tulajdonos e czélnak hatályosan megfelelő egyéni rendelkezést tehessen; de általában a vagyon állandó és maradandó lekötésére nem fog vezetni, nem annál kevésbé, mert a törvényjavaslat álláspontja szerint már a második kézben a illetve a szűkebb családi körben a második nemzedékhez tartozók kezében a vagyonlekötés teljesen és korlátlanul felszabadul, s ugy élők között, mint halálesetre szóló szabad rendelkezésnek képezi tárgyát. A fentebbiekben a törvényjavaslatnak az utóörökösödésre vonatkozó álláspontja általában indokoltatván, megemlítendő, hogy a kifejezett utóörökös-nevezésenkivül a törvényjavaslat még az utóörökös-nevezésnek más eseteit is ismeri. Nevezetesen a 167-ik §. szerint, ha felfüggesztő feltétel alatt neveztetik örökös: a felfüggesztő feltétel beálltáig törvényes örökösödésnek van helye és a feltétel beálltával a törvényes örökös az örökséget a végrendeleti örökösnek mint utóörökösnek kiadni tartozik. Továbbá a 168. §. szerint felbontó feltételtől függővé tett örökös-