Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. Í6? alá nem helyezetteknél tehát úgy az elmebetegségnek, mint a netaláni világos perczeknek ténykérdése esetről esetre a concret bizonyítékok szerint Ítélendő meg. Azokra nézve azonban, a kik elmebetegség miatt gondnokság alá vannak helyezve, a kikre nézve tehát az elmebetegség jogerőre emelkedett bírói határozattal van megállapítva, a törvényjavaslat világosan rendeli, hogy mindaddig nem tehetnek érvényes végrendeletet, a mig a gondnokság megszüntetve nincsen. Ennélfogva a gondnokság alatt lévő elmebetegekre nézve a törvényjavaslat az osztrák-polgári törvénykönyv 567-ik és a szász ptkönyv 206 9-ik §-ainak rendelkezésétől eltérve, a végrendelkezési jogot az úgynevezett világos perczekben sem adja meg. A világos perczek bizonyítása felette nehéz és bizonytalan, minélfogva azoknál, a kiknek elmebetegsége jogerőre emelkedett, birói határozattal van megállapítva, sokkal kevesebb sérelem keletkezhetik abból, ha a végrendelkezési képesség feltétlen megvonása által a törvényes örökösödési rend emeltetik érvényre, mint ha tér nyittatik arra, hogy esetleg az örökhagyónak nem valódi akarata érvényesüljön. A fentebbiekben ki vannak merítve azon esetek, a melyekben a törvényjavaslat a végt rendelkezési képességet megvonja. Nem vette fel a törvényjavaslat némely törvényhozásoknak abbeli rendelkezését, mely a római jog alapján a tékozlóktól a végrendelkezési képesgége egészben vagy részben elvonja avagy megszorítja. E tekintetben következetesnek csak a szász ptkv. 2072-ik §-a és a Mommsen-féle tervezet 51-ik §-a mondható a melyek szerint a bíróilag tékozlónak nyilvánított s ennélfogva gondnokság alatt álló egyéntől a végrendelkezési képességet egészen elvonta. A porosz Landrechtnek (I. r. XII. ez. 27—29. §-ai, és az osztrák ptknek 568-ik §-a) rendelkezése, mely szerint az, a ki bíróilag tékozlónak nyilváníttatott, vagyonának feléről végrendelkezhetik, feléről pedig nem, teljesen következetlen, mert az önkényszerű felezésnek semmi belső jogos abipja nincsen; miért is ezen rendelkezéseket az osztrák és porosz jogtudósok méltán egyhangúlag elitélik. A törvényjavaslat azért nem nyilvánítja a tékozlókat végrendelkezésre nem képeseknek, mert ezeknek gondnokság alá helyezése saját érdekökben, továbbá azért történik, hogy a legközelebbi családtagok érdeke megóvassék, és hogy a tékozló vagyonát elpocsékolva, az eltartási kötelezettség folytán másoknak, esetleg az illetékes községnek terhére ne váljék. Ezen szempontokból nagyon indokolt, hogy az, a ki bíróilag tékozlónak nyilvánittatik, gondnokság alá helyeztessék, és a vagyona feletti élők közötti rendelkezési jogosultság tőle megvonassák. De miután a tékozló eszének és szabad akaratának teljes használatában van, s miután végrendeleti intézkedése által sem magának, sem a közeli családtagoknak (kiknek kötelesrészhez való igényét a törvény úgyis megóvja), sem az illetékes községnek sérelmet nem okozhat; miután végre a végrendeleti intézkedés visszavonhatóságát figyelembe véve, attól sem lehet tartani, lioiry a tékozló könnyelműsége haszonleső egyének által kizsákmányoltatni fogna: nincs semmi elfogadható indok arra, hogy a tékozló végrendelkezésre nem képesnek nyilváníttassák, és ez által törvényes örökösei, ha még oly távoli rokonsági összeköttetésben állanak is, és ha in concreto oly viszonyok forognak is fenn, melyeknek figyelembe vételével a törvényes Örökösök az örökségre nem méltók, ezek mintegy szükségörökösöknek és pedig kitagadhatlan szükségörökösöknek nyilváníttassanak. Eddigi hazai jogunk sem vonja meg a gondnokság vagy zár alatt álló tékozlótól a végrendelkezési képességet. Az 1877: XX. t. ez. 28-ik §-ának a) pontja ugyan intézkedik a tékozlóknak gondnokság alá helyezése tárgyában; de miután a 33-ik §. szerint a. gondnokság alá helyezés joghatálya az, hogy a gondnokság alá helyezett gondnokának jóváhagyása nélkül magát le nem kötelezheti, jogokról le nem mondhat, de visszteherrel nem járó jogügylet által jogokat szerezhet, és kötelezettségektől mentesülhet: nyilvánvaló, hogy az 1877. évi XX. t.-cz. a tékozlóknak jogszabályainkon alapuló végrendelkezési képességét épen ágy nem érinti, mint a hogy érintetlenül hagyja a 12 évet meghaladott serdült korú kiskorúak