Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.

Irományszámok - 1884-683. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról

683. szám. 187 és a kir. közjegyzői kamarák majdnem egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a törvénykezési szünet az első bíróságoknál megszüntetendő: czélszerűnek találom az 1883. évi XXXIII. törvényczikkuek olyatén megváltoztatását, illetőleg a törvénykezési szünetnek oly módon való újabb szabályozását hozni javaslatba, hogy a törvénykezési szünet a felebbviteli bíróságokra koríátoztassék, az elsőfolyamodású kir. biróságokra pedig az 1883. évi XXXIII. t.-czikket megelőző állapot visszaállíttassák; a mi, tekintettel arra, hogy az ily módon hatályába visszaállítandó 1869. évi IV. t.-cz. 18. §-a szerint a két havi törvényszünettel szemben a bíráknak évenkint csak 6 heti szabadságidőre van igényök, és hogy ezen szabadság élvezetére az idő fokozatosan oly módon jelölhető ki, hogy egyfelől a birák jogos igénye is kielégíthető, másfelől pedig az igazságszolgáltatásnak rendes menete sem szenved nagyobbmérvtí fennakadást: ezélszerűsége mellett gazdaságosabbnak is mutatkozik; a mit, tekintettel különösen a bírósági ügyforgalom szaporodására s az igazságszolgáltatás által igényelt költségeknek a nélkül is emelkedésére, figyelmen kivül hagyni nem lehet. Megjegyezni kívánom itten, hogy a törvénykezési szünetnek az első bíróságoknál való megszüntetésével egyidejűleg administrativ utón kívánok oda hatni, hogy az elsőfolyamodású bíróságok az úgynevezett aratási nagy munkaidőre olyan ügyekben, a melyekben a mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknek személyes beidézése szükséges, tárgyalási vagy tanúkihallgatási határnapok kitűzését lehetőleg mellőzzék; a mely körülményre egyébiránt a bíróságok az 1883. évi XXXIII. törvényczikk hatálybalépte előtt is a helyi viszonyoknak megfelelően kellő tekintettel voltak. A felsőbb bíróságoknál a szüneti időnek az 1883: XXXIII. t.-czikkben megállapított két havi tartama helyett a törvényjavaslat 2. §-ában azt hozom javaslatba, hogy a törvénykezési szünidő július hó 1-ső vasárnapjától kezdve számítandó 8 hétig tartson. Ezen változtatást indokolja azon körülmény, miszerint a szerzett tapasztalati adatok szerint a felsőbb bíróságok ügymenetére felette zavarólag hatott az, hogy a törvénykezési szünidő kezdete és vége nem a hét elejére, hanem esetleg épen a hét közepére esett; mert ez által a rendes tevékenység ugy a szünetet megelőző csonka héten, valamint a szünetet követő első héten meg volt bénítva. Ez által a mig egyfelől a nehéz feladatuk betöltésénél elismerésre méltó ügybuzgalommal és odaadással működő felebbviteli bíróságok bíráinak igénye e téren kellő méltatásban részesül: a szüneti időtartam kezdetének és végének újabb szabályozása az eddig észlelt visszásságok megszüntetését fogja eredményezni. A szüneti tárgyak megállapításánál a törvényjavaslat 4, és 5. §-aiban foglalt változtatá. sokat az eddigi tapasztalati adatok s azon körülmény támogatja, hogy a felebbviteli bíróságoknak s különösen a kir. tábláknak szüneti tanácsai a szünet tartama alatt a szüneti tárgyakat elintézni képesek nem voltak. — Ennek figyelembevételével a szüneti tárgyak közül kihagyattak a váltóügyek azon ok miatt, mert a biztosítási és kielégítési végrehajtások elrendelésének a szüneti tárgyak köze való felvétele mellett a váltóügyek szünetelése számba vehető jogsérelemmel járni nem fog; valamint kihagyattak a iiatárjárási és mssgyeigazitási ügyek is, mivel ezek elintézése rendszerint hosszabb tanulmányozást és időt igényel és szünetelésükből nagyobb veszély nem származik. — Ellenben a késedelmes elintézés veszélyére való tekintettel a szüneti tárgyak közé a 3. §-ba felvétettek a kielégítési és biztosítási végrehajtásnak, a zárlatnak és a csődnek megszüntetését, a birói letétek és árverési vételárak kiutalványozását, a czégiegyzést tárgyazó ügyek, valamint a birói illetőség kérdésében hozott végzések elleni azon felfolyamodások, a melyek az ügy érdemétől elkülönítve döntendok el. Ezen felfolyamodási ügyek számára, minőségére és sürgősségére való tekintettel azoknak a feltétlen szüneti tárgyak közé való sorozása indokoltnak mutatkozik. Azok az ügyek, a melyekben az 1881 : LIX törvéuyczikk 3. §-ának a) és c) pontjai 24*