Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.

Irományszámok - 1884-683. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról

188 683. szám. értelmében az elsőbirósági feltétlenül marasztaló Ítélet alapján kielégítési végrehajtásnak van helye, valamint a törvényjavaslat 5. §-ában felsorolt többi ügyek, mint kevésbé sürgős termé­szetűek, feltételesen, vagyis oly módon vétettek fel a szüneti tárgyak közé, hogy a szünet alatt csak annyiban intézendők el, a mennyiben a feltétlen szüneti tárgyak elintézése mellett az idö engedi. Ezen intézkedés czélszerűnek mutatkozik azért is, mert a szüneti tanács tagjainak számát előlegesen és biztosan oly módon meghatározni, hogy egyfelől a szüneti tárgyak elin­tézésében nagyobb késedelem be ne álljon, másfelől a szüneti birák esetleg feles számban ne legyenek, — alig lehetne; az 5. §-ban felsorolt feltételes szüneti tárgyak azonban mindenesetre biztosítják, hogy a szüneti tanács tagjai a szünet tartama alatt megfelelő munkakörrel lesznek felruházva. A törvényjavaslat többi iutézkedései, az 1883. évi XXXIII. törvényczikk rendelke­zéseinek megfelelő alkalmazását s részben csekélyebb fontosságú változtatását tartalmazzák s ennélfogva külön indokolást nem igényelnek. Lényegesebb változtatást, illetve az 1871 : XXXI. törvényczikk 6. §-a első bekez­désének módosítását tartalmazza a 14. §.; mert míg az 1871 : XXXI. törvényczikk 6. §-ának első bekezdése szerint az elnököt a törvényszék tagjaiból a kinevezés sorrendje szerint legidősb bíró helyettesíti: addig a jelen törvényjavaslat szerint az elnök részére engedélyezett szabad­ság esetében az elnök helyettesét a törvényszéki bírák közül az igazságügyminister, előleges engedély nélkül igénybe vett rövidebb szabadság, valamint általában akadályoztatás esetére pedig maga a törvényszéki elnök jelöli ki. Indokolja ezen változtatást azon tapasztalati adatokon alapuló körülmény, hogy a kinevezés sorrendje szerint legidősb biró nem mindenik törvény­széknél bir az igazságügyi administratio terén azon kellő jártassággal, a mely az elnök­helyettesi tisztnek kellő módon való betöltésére nézve szükséges; és igy az elnök helyettesíté­sénél a kinevezési sorrend kötelező megtartása gyakran az igazságszolgáltatás érdekének rovására történnék. — Önként értetik egyébiránt, hogy a mennyire az igazságügyi administratió­nak a fentebbiekben méltatott érdekébe nem ütközik, az elnökhelyettes kijelölésénél a kineve­zési sorrend lehetőleg figyelembe veendő leszen. Végül meg kívánom jegyezni, hogy a törvénykezési szünidő újabb szabályozása a birói ügyviteli szabályoknak módosítását és kiegészítését fogja szükségessé tenni; de ezenkívül is az emiitett ügyviteli szabályok némely intézkedéseinek módosítását és pótlását tartom az igazság­szolgáltatás helyesebb menetele végett szükségeseknek. Tekintettel azonban arra, hogy az 1868 : LIV. törvényczikk 6. §-a alapján a birói ügyviteli szabályok igazságügyministeri ren­delet utján vannak megállapitva, s hogy továbbá az 1871 : XXXI. törvényczikk 3. §-a a fent­idézett törvény alapján kibocsátott ügyviteli szabályoknak módosítását és pótlását az igazság­ügyminister hatáskörébe utalja: e végből újabb felhatalmazást kérni feleslegesnek találtam. Kelt Budapesten, 1887. évi márczius hó 16-ik napján. Fabiny Teofil s. k. : m. hir. igazságügyminister.

Next

/
Thumbnails
Contents