Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-683. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról
186 683. szám. Mdléklet, a 683. számú irományhoz. Indokolás, „a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. A törvénykezési szünidő' tárgyában hozott 1883. évi XXXIII. t.-cz. a hatálybaléptétó'l számitott négy törvénykezési szünet tartama alatt szerzett tapasztalati adatok tanúsága szerint az ezen törvényhez kötött várakozásoknak csak részben felelt meg. A kir. itélő-tábláknál és a magy. kir. Curián ugyanis a törvénykezési szünet intézménye lényegileg czélszerünek bizonyult, a mi ezen felebbviteli bíróságok bíráinak nagyobb számán felül főleg azon körülménynek tulajdonítandó, mert a felebbviteli bíróságoknál az ügyeknek előzetes kérdései a perelőkészítés, vizsgálat stb. nem játszik oly nagy szerepet, mint az elsőfolyamodású bíróságoknál, s mert a felebbviteli bíróságok működésének súlypontját az ügyek érdemleges eldöntése képezvén: e bíróságoknál az előbbi szabadságolási rendszer a szaktanácsok zavartalan működését és ezzel együtt az Ítélkezés egyöntetűségét és alaposságát veszélyeztette, s ezen bajok a törvény szünetnek a felsőbb bíróságoknál való behozatala által lényegileg elhárítva lőnek. Az elsőfolyamodású kir. bíróságoknál azonban a szerzett kétségtelen tapasztalati adatok szerint a törvénykezési szünet intézménye czélszerűtlennek bizonyult. Eltekintve ugyanis a törvénykezési szünet hosszú tartamától, az elsőfolyamodású bíróságoknál alkalmazott bíráknak csekélyebb száma és azon körülmény miatt, mert a szünet alatt működő bírák szabadságidejüket egyszerre szeptember és október hónapokban vették ki: az első bíróságok nagyobb részénél, különösen azon törvényszékeknél, a melyeknek birói létszáma 6 —8-ban van megállapítva és azon járásbíróságoknál, a melyeknél a járásbiróu kívül csak egy biró van alkalmazva: úgyszólván 4 hónapra terjedt a törvénykezési szünet o!y értelemben, hogy a fontosabb ügyek érdemleges elintézése évenkint június hó végétől november hó elejéig szünetelt. Ehhez járul, hogy kivált a kisebb számú bírákkal ellátott törvényszékeknél és a két birói taggal biró iárásbiróságoknál a törvénykezési szünet tartama alatt s illetőleg szeptember és október hónapokban működő bírósági tagok betegsége vagy egyébkénti akadályoztatása a szabadságukat élvező bíráknak időközbeni behivatását és nem ritkán kivált a vidéki járásbiráknak a törvényszéktől a központból való helyettesítését tette szükségessé; a mi természetesen a rendes ügymenetre zavarólag hatott és azonfelül a helyettesítések a kincstár terhére eső kiadásemelkedéssel is jártak. Ily körülmények között támaszkodva arra is, hogy az e tárgyban általam vélemény adásra felkért felsőbb bírósági elnökségek, kir. főügyészek és törvényszéki elnökök, továbbá az ügyvédi
