Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

174 599. szám. c) ha az örökhagyó nagyszülőivel vagy ezek leszármazóiyal örökösödnék, vagy ha öt leszármazók szülői és nagyszülői törzshöz tartozó rokonok nem létében egyedüli törvényes örökösödési jog illetné, a hagyaték 7s részét, illetve ennek értékét teljes tulajdonjoggal. A házastárs kötelesrésze hányadának a fentebbieknek megfelelő megállapítása egyfelől a házassági viszony bensőségének, másfelől az örökhagyó végrendelkezési szabadságának kellő méltatásán alapul. A 96-ik §. rendelkezése megfelel a törvényjavaslat azon álláspontjának, mely szerint az örökhagyó kifejezett rendelkezésének esetét kivéve, a kötelesrész nem természetben, hanem csak annak készpénzbeni kielégítése, illetőleg kiegészítése követelhető. — Hasonló korlátozó intézkedést tartalmaz a túlélő házastárs kötelesrészére nézve az olasz codice civile 819. §-a. A házastársak kitagadására nézve a 86. §. 1., 2., 3. és 4. pontjaiban foglalt kitagadási okokat épen úgy elfogadja, az 5. és 6. pontbeli kiíagadási okokat pedig épen úgy mellőzi a # törvényjavaslat, mint a felmenők kitagadásánál tette. E részben a 94. §. rendelkezésétől való eltérést semmi megállható indok nem támogatná. A hűtlen elhagyást és a házasságtörést a törvényjavaslat külön kitagadási okul azért nem vette fel, mert jelenben érvényben levő jogszabályaink tartalmazta korlátok között ezen cselekmények a házassági kötelék feloldásának, illetőleg az ágytól és asztaltól való végleges elválasztásnak törvényes okait képezik, s mert a 39-ik §. szerint az örökösök jogosítva vannak a házassági kötelék végleges feloldása iránt megindított keresetet folytatni; mely, ha eredményre vezet, a házastárs örökösödési jogát, tehát a 62. és 95. §-ok szerint kötelesrészhez való igényét elveszti. — Annak megengedése pedig, hogy hűtlen elhagyás vagy házasságtörés indokából a kötelesrészhez való igény akkor támadtassék meg, ha az örökhagyó a házasság felbontása vagy a végelválasztás iránt keresetet nem indított, valamint annak megengedése, hogy a hűtlen elhagyás és a házasságtörés azon esetekben is okul szolgálhasson a kitagadásra, a midőn házasságfelbontási vagy végelválasztási indokot nem képez, a 39. §-nál előadott indokból czélszerűnek nem mutatkozik. ÖTÖDIK FEJEZET. A kötelesrészre jogosítottak igénye a megajándékozottak ellen. 98—103. §§. A köteles részhez való jogosultságnak hatályos megvédése szempontjából már a törvényjavaslat 64. §-a azon intézkedést tartalmazza, hogy ha az örökhagyó halálakor ajándékozással kevesbítette vagyonát, a kötelesrész a hagyatéki vagyon értéke, és az elajándékozott vagyon együttes értéke után szabandó meg. De e védelem nyilván csonka maradna akkor, ha kötelesrészre jogosított csak arra bírna jogosultsággal, hogy igy számítandó kötelesrészét csupán a hagyatékból követelhesse, mert habár az a törvényjavaslat 66. §-ának rendelkezése szerint ezen esetben első sorban a hagyatékból lészen kielégítendő: ezzel mégis esetleg kötelesrésze csak részben találand fedezetet. így ha az örökhagyó 16,000 frtot elajándékoz és azután 4000 frt vagyon hátrahagyásával elhal: habár végrendeletet nem tett is, és gyermekei ezen egész 4000 forintot] minden levonás nélkül megkapják, 10,000 frtot tevő kötelesrészökből 6000 frt erejéig mégis meg vannak károsítva. Még érzékenyebb a sérelem akkor, ha az örökhagyó Összes vagyonát elajándékozza, mert akkor a kötelesrészre jogosított családtagok a hagyatékból mit sem kapnak.