Képviselőházi irományok, 1884. XIX. kötet • 542-590. sz.

Irományszámok - 1884-561. Istóczy Győző és társai törvényjavaslata, a budapesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön, kivételes biróságainak megszüntetéséről

296 561. szám. kiterjesztette azon >választott* biróságokra is, >melyek az ország több városaiban létező termény- vagy gabonacsarnok kebelében, az 1868 : LIV. t.-cz. életbelépte előtt, felsőbb helyen jóváhagyott alapszabályok erejénél fogva tényleg fennállottak*. Az 1870: II. t.-cz. tehát a tőzsdebiróságokat csak >a törvényhozás végleges intéz^ kedéseig*, tehát csak ideiglenesen állította fel. Hogy mi volt a tőrvényhozásnak e tekintetben intentiója, —.arra nézve felvilágosítást nyújt az akkori kereskedelmi és igazságügyi ministerek által az 1870 : II. t.-cz. javaslata mellett a képviselőházhoz 1869. november 27-ről beterjesztett indokolás, illetve >jelentés«, a mely egyebek közt a következőket mondja: >Az ezennel a t. képviselőház előterjesztett törvényjavaslat czélja tehát az, hogy addig is, mig a kereskedelmi törvényhozás anyagi és alaki része megállapítva nem lesz, — a pesti érték- és árutőzsde bírósága ideiglenesen szerveztessék és törvénykezési eljárásunk keretébe beillesztessék*. Ezzel kapcsolatban a képviselőház osztályainak előadóiból alakult központi bizottság, az 1869. deczember 6-ról beterjesztett jelentésében azt indítványozta, hogy >az igazságügyi és a kereskedelmi minister urak felhivassanak, hogy a kereskedelmi és tőzsdeviszonyok végleges rendezése tárgyában, a tőrvényhozás elé mielőbb terjeszszenek be törvényjavaslatot* ; — a mely indítvány a képviselőház által az 1869. deczember 9-iki ülésben elfogadtatván, — határozattá emjeltetett. A kormány és a képviselőház tehát az időben a külön tőzsdebiróságot csak mint ideiglenes intézményt tekintette, a mely csak addig volt fennállandó, mig a kereskedelmi törvényhozás anyagi és alaki része megállapítva nem lesz. Hogy pedig a börze u. n. >választott*, lényegében azonban kiváltságos bírósága ellen nemcsak az akkori kormánynak és képviselőháznak voltak mélyen gyökerező aggályai, hanem a főrendiháznak is, kitűnik ez a főrendiház 1869. évi deczember 20-án tartott ülésének jegyzőkönyvébe iktatott 168. számú határozatából is, a melyben a pesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabnacsarnokok külön bíróságainak visszaállításáról szóló törvényjavaslatról egyebek között ezeket mondja: > . . . habár a polg. törv. perrendtartás szabványainak mindenekben szorosan meg nem felel is s így ezen szempontból némi kételyekre nyújthatna is alkalmat* stb. Törvényhozásunk aztán az 1875-ik évben megalkotta a kereskedelmi törvénykönyvet. Azonban, daczára annak, hogy ezen új kereskedelmi törvény a kereskedelmi forgalom igényeit sok esetben még a nem kereskedők ellenében is egész a túlságig érvényesiti; — s daczára továbbá annak, hogy megfelelőleg újból szabályozva lett a kereskedelmi peres és peren kivüli eljárás: még ezen új kereskedelmi törvény és ezen új kereskedelemügyi eljárás keretébe se tudta magát beilleszteni a kiváltságai mellett magát oly jól érező s e kiváltságaihoz továbbra is makacsul ragaszkodó tőzsde; hanem az 1870 : II. t.-cz. alapján továbbra is folytatta kivételes bírósági működését. A mi fölött nem is lehet csodálkozni. Mert, ha már 1870-ben, a zsidó emancipationális aera harmadik évében, a törvényhozási tényezők, minden, nyíltan is kifejezett aggodalmaik daczára is, kényszerülve voltak a börzének kiváltságos bíróságot adni, — a mint nagyobb hatalomra vergődött zsidóság gazdászati, társadalmi és politikai befolyásának időközben történt rohamos növekvése mellett, ki merészkedett volna 1875-ben e kiváltságos zsidó bíróság exoticus intézményének eltörlése mellett szót emelni? Nemcsak hogy továbbra is működött tehát a tőzsde bírósága; de az 1881 : L1X. t.-czikkben foglalt perrendtartási novella 94—99. §-aiban a budapasti árú- és értéktőzsde s a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságainak hatásköre még ki is tágittatott. Miután pedig a törvényhozásnak az 1870:11. t.-cz. meghozatalánál csak egy ideiglenes törvényt volt szándékában hozni, a mely ideiglenes törvénynek, az új kereskedelmi törvénykönyv behozatala és a kereskedelmi peres eljárás megfelelő szabályozása folytán, ratiója és occasiója megszűnt;