Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.
Irományszámok - 1884-515. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a budapest-soroksári gőzmozdonyú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
54 515. szám. pontjából szükségesnek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt a közigazgatási bejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya Budapest főváros határában két vágányra építendő. A vonal többi részei egyelőre egy vágánynyal lévén kiépitendők, ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sinúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 o. é. forintot meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára az egész vonalon minden Jsártalanitás nélkül egy másik vágányt létesiteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban enaredélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a kezdetben ki nem épített második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók; fentartván a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium részére a jog, hogy egyes kivételes esetekben az általános szabályoktól eltéréseket engedélyezhessen. a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony 16%o-nél nagyobb nem lehet. A kanyarodásoknak a nyilt pályán 100 m-.nél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általam tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest koronaszélességének a kavicságy alatt mérve 3*70 méternek kell lennie. A kavicságy a sínek lába alatt 0*25 méter vastagságban, és a sínlábak magasságában 2'70 méter szélességben rakandó. A műépitmények kivétel nélkül fából is előállíthatók. Köteles engedélyes az építési alap terhére a pályahosszában pályakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot mint tartalékot elhelyezni. b) Felépitmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágány szélességet nyer. A sínek, melyeknek minden esetre aczélból kell lenniök, folyó méterenkint 18 kg.-nál könyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételük 4,300 kg. keréknyomás mellett • centiméterenként 1,000 kg.-ot meg ne haladjon. A jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása megengedtetik. A közönséges talpfák hossza 2-2 m.-nél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, telitett puha, vagy kemény faragott, fürészelt vagy hasáb-fából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.
