Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-502. Törvényjavaslat, a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak katonai ellátásáról

94 502. szám. többletet igényelne, melyet vagy az államkincstárnak kellene viselni, vagy a mely, ha a hadmentességi díjalapból lenne fedezendő, ezen alap képtelenné válnék arra, hogy az ellátási összegeket kamatjaiból kielégithesse; és igy ez által maga az alap tőkéje támadtatnék meg és annak növekedése hosszabb időre lehetetlenné tétetnék. Ehhez járulnak még a következő praecedens esetek: a) a tisztek és hasonló állásúak részére az 1870—1872. években behozott illeték-feljavitás az ezen időpont előtt nyugállományba helyezettek nyugdíjának felemelésére befolyást nem gyakorolt; és 6) az 1875 évi LI. törvényczikk határozványai — a katonai ellátásról — a törvény kihirdetésének napját megelőzőleg nyugállományba helyezett havidíjasokra is csak annyiban nyertek alkalmazást, a mennyiben ezek már nyugdíjaztatásuk előtt az újonnan szabályozott tettlegességi illetékek élvezetében voltak. Kivételt kellett tenni ellenben azokra nézve, a kiknek férje (atyja) a déli Dalmácziában és az occupált tartományok területén elesett, vagy megsebesülés avagy hadi fáradalmak következtében halt el, mert azoknak az 1882. évi XXIV. törvényczikk alapján csak ideiglenes ellátási segélyek és pedig az e tekintetben hozandó általános törvény életbeléptéig adattak, a melyek a végleges ellátási törvény életbeléptével megszüntetni fognak; minélfogva a törvénynek ezen visszaható erejét itt világosan kiemelni kellett. A 35. §-hoz. A törvényjavaslatban a hasonszerű viszonyokat méltatva, szükségesnek tartatott, hogy valamely felszerelt hadihajón, tengeri szerencsétlenség alkalmával elhalt tiszt vagy legénységi egyén özvegyének (árvájának) ugyanazon ellátási igény biztosittassék, melyet azon özvegynek (árvának) nyújt, kinek férje (atyja) ellenség előtt esett el. Ezen rendelkezés egyébiránt hasonszerű az 1. §. a) alatt előforduló azon kitétellel : »a katonai szolgálat közben«. A 36. §-hoz. Az özvegyek és árvák eddigi ellátási keretének jelen törvényjavaslat által tervezett kibővítésénél fogva mindenesetre emelkedni fog az éhez szükséges fedezet összege, — mindazonáltal a kincstár maga semmi tekintetben sem lesz jobban megterhelve mint eddig, ha a többlet a hadmentességi díjalap kamataiból fog fedeztetni. Az eddigi szabályok szerint már kiszabott, valamint az ezen törvény folytán megkívántató, vagyis az összes szükséglet fedeztetik : a) a közös pénzügyminister költségvetésében közös hadseregbeli és hadtengerészeti nyugdíjak czímén az 1885. évre felvett 1.320,000 frtnyi összeggel, mely összeg mint átalány, évenkint változatlanul igénybe fog vétetni; és b) egy a mindenkori szükségletnek megfelelő, a hadmentességi díjalap kamataiból fizetendő évi pótlékkal. Ugy az a) alatt emiitett átalány, valamint a b) alatt jelzett pótlék csak addig fog igénybe vétetni, a mig a hadmentesség-díjalap évi kamatai 6 millió forintot el nem érnek, mely összeg a mellékelt statistikai indokolás adatai szerint átalában a maximumot képezi, mely ugy a teljes béke-ellátás, mint a legnagyobb hadi események folytán bekövetkező ellátási igényeknek teljesen megfelelni képes. Ezen időponttól kezdődőleg a katonai özvegyek és árvák összes ellátási illetékei a hadmentességi díjalapból lesznek fedezendők és az államkincstár sem az a) alatt emiitett átalánynyal, sem pedig e czimen más költséggel nem fog terheltetni, sőt a jelenleg a hadmentességi adó jövedelméből az 1880 : XXVII. törvényczikk 6. g-a szerint a magyar korona országai /