Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

n 494. szám. 157. §. Ha rendezett tanácsú város nagyközséggé, nagyközség kisközséggé akar átalakulni, vagy pedig valamely község eddigi önállásával felhagyva, más szomszédos községhez kivan csatlakozni vagy ezzel egyesülni, ayagy valamely község mint puszta akar valamely községhez közigazgatásilag csatlakozni, végre ha két vagy több szomszédos kisközség ,egy községgé akar alakulni: az e végett folyamodók kérvényüket a 151. §-ban megszabott módon tartoznak benyújtani és kötelesek bebizonyítani, hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti és hogy azon kötelezettségeket, melyek a község eddigi állásában reájuk hárultak, elégséges szellemi vagy anyagi erők hiányában teljesíteni nem képesek. A nagyközségnek kisközséggé alakulása s a kisközségek megszüntetése esetében, a fentebbieken kivül kimutatandó az is, hogy ezen czélból a jelen törvény 1. §. c) pontja értelmében valamely szomszédos községgel vagy községekkel való szövetkezés létesíthető és hogy az illető községi jegyző az illetményei iránti igényeire nézve egyezség, vagy ennek nem sikerülte esetén hatósági határozat által kielégíttetett. Az átalakulás megengedése folytán községi önállóságát vesztett, pusztai jelleget öltött területnek közigazgatási tekintetben, valamely szomszédos községhez leendő csatoltatásánál a jelen törvény 148. ,§-ában foglalt intézkedések szolgálnak irányadóul. 158. §. Rendezett tanácsú városnak nagyközséggé, nagyközségnek kisközséggé leendő átalakítását, valamint kisközség ezen községi önállásának megszüntetését s közigazgatási tekintetben valamely szomszédos községhez leendő csatoltatását vagy azzal egyesítését, avagy végre két vagy több szomszédos kisközségnek egy községgé alakulását a belügyminister a törvényhatóság felterjesztésére vagy annak meghallgatásával az illető kérelme nélkül is elrendelheti: a) ha a községek az eddigi állásukkal járó kötelezettségeiknek meg nem felelnek s azokat negyedévi időközökben háromszor hozzájuk intézett hatósági figyelmeztetés után sem teljesitik; b) ha elvesztik azon szellemi vagy anyagi kellékeket, a melyekhez eddigi szervezetükben való fennállásuk kötve van; végre c) ha bebizonyittatik, hogy kötelezettségeiknek csak a szomszédos községekét tetemesen felülmúló községi adó kivetése által képesek megfelelni. 159. §. A községek egyesítése esetén azok vagyonának egyesítése iránt egyezség kisérlendő meg mely ha nem sikerül, az ezentúl is ugy a birtoklás, mint használat tekintetében elkülönítve kezelendő. 160. §. Az egy körjegyzőséget képező kisközségek valamelyikének a körjegyzőségből való kilépését és egy más körjegyzőséghez leendő csatlakozását az illető község kérelme folytán a törvényhatóság a többi érdekelt községek meghallgatása mellett megengedheti: a) ha ez a helyi körülmények által kellőleg indokolva van s a közigazgatás hátránya nélkül eszközölhető; b) ha a körjegyzőséghez tartozó többi községek ez által törvényszabta kötelezettségeik további teljesítésére képességüket el nem vesztik; ' e) ha az illető körjegyző az illetményei iránti igényeire nézve egyezség, vagy ennek nem sikerülte esetén hatósági határozat által kielégíttetett.