Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

494. szám. 35 Azon esetben, ha a községek között a csatlakozás iránt közös egyetértéssel megállapodás nem jött létre, vagy pedig a kérelmezett csatlakozás közigazgatási tekintetből alapos kifogás alá esik, a szövetkezés módozatát az érdekelt községek helyzetének, népességének és anyagi viszonyainak tekintetbevételével a törvényhatóság hivatalból állapítja meg, melynek határozata a belügyministerhéz felebbezhető. 161. §. Ha valamely község a községi kötelezettségek teljesítése végett más kisközséggel vagy községekkel elkülönített helyzete vagy a közlekedés nehézségei miatt egyáltalán nem szövetkezhetik, annak valamely szomszédos nagyközséggel leendő szövetkezését, a nélkül, hogy ez utóbbi nagyközségi jellegét elveszítené, a törvényhatóság kivételesen megengedheti, ha az illető községek között a jegyző és kör- vagy közgyám választása, a jegyzői teendők ellátása s a csatlakozással járó költségek fedezése iránt egyezség jött létre. Ha ily egyezség létre nem jön, a csatlakozásnak fentemiitett feltételei felett az érdekelt községek meghallgatásával a törvényhatóság határoz. Ezen határozat ellen a belügyministerhéz felebbezésnek van helye. 162. §. összeépült községeknek a közigazgatás érdekei által követelt egyesítését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása s az egyesülés és a községi pótadó viselésében való részesülés feltételeinek megállapítása mellett, a belügy minis ter határozza el. Ha az egyesülést mind a két község lakosságának külön-külön azon része kívánja, mely a községi egyenes államadónak nagyobb részét fizeti, a belügyministér az egyesülést meg nem tagadhatja. 163. §. Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépített községek egyesítése csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe való átkebelezése után történhetik meg. Ezen átkebelezés, ha az érdekelt törvényhatóságok egyetértenek, a belügyminister által a törvényhozásnak való utólagos bejelentés mellett engedélyezhető, máskülönben törvényhozási utón eszközlendő. 164. §. Ezen törvényczikkben az illetőségről szóló 5—17. §-oknak és a 18. §. két utolsó bekezdésének hatálya a fővárosra és a törvényhatósági joggal felruházott többi városokra kiterjesztetik oly megjegyzéssel, hogy az illetőségi kérdések iránt és a fővárosban a községi kötelékbe való felvétel iránti kérelmek felett is a tanács határoz. A tanács határozata a belügyministerhéz felebbezhető, a 14. §. értelmében alkotható szabályrendelet pedig jóváhagyás végett a belügyministerhéz felterjesztendő. A községi háztartást szabályozó 109. 110., 111., 112., 113., 114., 119., 120., 121., 122., 123., 124., 125., 127., 128., 129., 133., 136., 138., 139., 141., 144., 145., 146., és 147. §-ok a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve is — a fővárost ide nem értve — az alábbi módosításokkal irányadók. Az elöljáróság helyett a tanács, a képviselő-testület helyett a törvényhatósági bizottság és a törvényhatóság helyett a belügyminister értendő. A 110. és 112. §-okban foglalt tárgyak elintézésére jogosított közgyűlés összehívásának 30 napi határideje helyett a törvényhatósági joggal felruházott városok szabályrendeletileg 5* ,