Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

14 494. szára. 61. §. Ha valamely község képviselő-testülete oly eljárást követ, mely az állam érdekeit vagy a község jólétét veszélyezteti, a belügyminister a törvényhatóság előterjesztésére vagy meghallgatásával a képviselő-testületet feloszlathatja és a megye utján az ügyek időközi vezetése iránt intézkedik. Az új képviselet alakulását s ezzel kapcsolatban a választás napját a minister jóváhagyása mellett a törvényhatóság tűzi ki, de az új képviselő-testület alakítása s illetve választása egy éven túl el nem maradhat. Ha azonban az új választás megtagadtatott, e törvény alapján a fentebbi intézkedés hosszabb időre kiterjeszthető; ha pedig a képviselő-testületet ismételve kellett feloszlatni, az új választás hosszabb időre is elhalasztható. VI. FEJEZET. A községi elöljáróságról. 62. §. A községi elöljáróság végrehajtja a felsőbb közigazgatási hatóságok rendeleteit s a képviselő-testület határozatait és teljesiti mindazon teendőket, melyeket a törvények és felsőbb hatósági rendeletek a községekre utalnak, ha azok a képviselő-testületi közgyűlésnek fentartva vagy egyes közegek hatáskörébe utalva nincsenek. 63. §. A községi elöljáróság áll: kisközségekben: a bíróból és helyetteséből (másod- vagy törvénybiróból), legalább 2 tanácsbeliből (esküdt, hites), a körjegyzőből, a körgyámból és a körorvosból; ott, a hol a helyi körülmények azt kívánatossá teszik, a másodbirói és a második tanácsbeli (esküdt, hites) állások az illető törvényhatóság beleegyezésével megszüntethetők; nagyközségekben: a bíróból és helyetteséből (másod-vagy törvénybiró), legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg rendes községi jegyzőkből, közgyámból és a rendes községi, illetőleg körorvosból. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot képezik: a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, községi erdőtiszt s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztviselők. A tanács pedig áll: a polgármesterből, mint elnökből, és a rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből, főügyészből és orvosból, mint tagokból. 64. §. A szervezési szabályrendeletek, melyeket a rendezett tanácsú városok az 1871 : XVIII. törvényczikk 65. §-a értelmében alkottak, továbbá azon gmeyei szabályrendeletek, melyekben az összes megyebeli kis- és nagyközségekre kihatólag a szervezési irányelvek megállapittattak, nemkülönben az azok alapján az elöljárók teendőit s a szolgaszemélyzet létszámát rendező községi szabályrendeletek a belügyminister által megállapítandó határidőn belül a jelen törvény határozmányaival összhangzásba hozandók. 65. §. Rendes fizetést húz: kis- és nagyközségekben a jegyző, illetőleg jegyzők, a körjegyző és a rendes községi, illetve körorvos;