Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

494. szám. 15 rendezett tanácsú városokban az elöljáróság, a kezelő- és segédszemélyzet valamennyi rendes tagja. A fizetés, valamint az esetleges napidíjak mennyiségét a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis- és nagyközségekben az elöljáróknak általában adassék-e fizetés? és mennyi ? továbbá, mely elöljárói állások köttessenek a helyi viszonyok figyelembevételével meghatározandó vagyoni biztositék kimutatásához? tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira és az elöljárók elfoglaltatására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapítják meg. Ott, hol azt a közbiztonsági viszonyok kívánják, a törvényhatóság elrendelheti, hogy az elöljárók háza és egyéb vagyona a község költségén tűz-kár ellen biztosittassék. 66. §. A polgármester évi javadalma azon tiszti fizetésnél, mely az illető törvényhatóságban a főszolgabírók, — a rendőrkapitányoké azon fizetésnél, mely a szolgabirák részére van megállapítva, kevesebb nem lehet. A községjegyző, illetőleg körjegyző fizetését a kis- és nagyközségekre nézve a képviselőtestület meghallgatásával s a község, illetőleg a szövetkezett helységek anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság állapítja meg. E fizetés, nem számítva a természetben kiszolgáltatandó szabad lakást, 400 o. é. forintnál kevesebb nem lehet és ott, hol a községek vagyoni helyzete azt megengedi, a törvényhatóság a fizetést 600 forintig hivatalból felemelheti; a községnek ezen megyei határozat ellen a belügyministerhez való felebbezési joga fenmaradván. Az eddig megállapítva volt s általában az egyszer megállapított fizetést alábbszállitani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község túlterheitetését kimutatja s ha a leszállítást a törvényhatóság helybenhagyja; a jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzőknél hagyandók, de a földeknek az adőkataszter szerint felvett évi jövedelme a megállapított készpénzfizetésből levonathatik; a törvényhatóság határozatát az érdekeltek a belügyministerhez felebbezhetik. Az elaggott jegyzők és a jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosításáról a törvényhatóság az általa szabályrendeletileg alkotott, illetve alkotandó nyugdíjintézet által gondoskodni tartozik. E czélból több törvényhatóság is szövetkezhetik. 67. §. A körjegyzőt a szövetkezett helységek közösen fizetik. Azt, hogy valamely körjegyzőség a körjegyző mellett segédjegyzőt is tartson, úgyszintén azt is, hogy a körjegyző és segédjegyző melyik községben lakjék s a szövetkezett helységek mily mérvben járuljanak a körjegyző fizetéséhez s a közös kiadásokhoz, a képviselő-testületek s az illető közigazgatási tisztviselő meghallgatása mellett esetről-esetre az alispán határozza meg; e határozat a törvényhatósági közgyűlésre felebbezhető. 68. §. Kisközségekben a bírót és tanácsbelieket a választó közönség (35., 36. és 37. §-ok), a körjegyzőt és a körgyámot a szövetkezett helységek képviselő-testületének egyeteme; nagyközségekben a birót, a tanácsbelieket és közgyámot a választó közönség, a községi jegyzőt és községi orvost, a mennyiben a község egymaga külön községi orvost tart, — a képviselő-testület; rendezett tanácsú városokban pedig a rendőrkapitányok kivételével az összes elöljáróságot és a segéd- és kezelő személyzet tagjait a képviselő-testület választja.