Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

494. szám. 13 Rendkívüli gyűléseken csakis az ekként közlött tárgysorozatban felvett, rendes gyűléseken azonban más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is tétethetnek. Az ily önálló indítványok azonban legalább 24 órával előbb jelentendők be a községi elöljáróságnál, minek megtörténte a közgyűlési jegyzőkönyvben igazolandó. 57. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. A ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel szerződési viszonyban vagy perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó vagy a szerződési viszonyból eredő semminemű ügyek tárgyalásában részt nem vehet. Általában mindenki csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs. 58. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, illetőleg tanácsbeliek (63. §.), ügyész, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos, illetőleg körorvos, mérnök és községi erdőtiszt bir szavazattal (57. §.). A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben birnak, ha a képviselő-testületnek különben is tagjai. 59. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be; ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot megintés után a teremből kiutasítani, s a szólót a tárgyhoz térésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendreutasítani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni. A kérdést szavazásra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a tagoknak szólni jogukban áll, véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. A határozat, ha kívántatik, felállás utján történő szavazással hozatik és ha 10 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönről és községi pénzek elhelyezéséről van szó, úgyszintén a 25. §. szerint csak birtokon kívüli felebbezhetés iránt hozandó határozatok eseteiben az elnök mindig köteles a névszerinti szavazást elrendelni. 60. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön vissza nem vonja, avagy botrányos magaviselete által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértést követ el és a gyűlés által a felebbezés kizárásával, kis- és nagyközségekben 15 forintig, rendezett tanácsú városokban 50 forintig terjedhető s közigazgatási utón behajtható birságra büntettethetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. A birsággal terhelt, mig azt le nem fizette, a gyűlésekben részt nem vehet. Ha széksértés megtorlása inditványoztatott, elsőbben afölött kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége fölött.