Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

12 494. szám. Elnöke kis- és nagyközségekben a főszolgabíró vagy az általa az alispán előzetes engedélyével megbizott szolgabíró, akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes ; rendezett tanácsú városokban az alispán vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettes. A választmány tollvivője és előadója a jegyző. Ülései nyilvánosak. 52. §. Az igazoló választmány határozatai a kézbesítéstől 5 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők, melynek ugy a 33. §., mint ezen §. értelmiben hozzá felebbezett ügyekben hozott határozata ellen felebbezésnek helye nincs, épen tartatván a belügyminister azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az eljárást megsemmisíthesse. 53. §. Ha a választás a községben, illetőleg a választó-kerületekben mindenütt befejeztetett, a főszolgabíró, illetőleg alispán — tekintet nélkül az igazoló választmány folyamatban levő eljárására — az új képviselő-testületet megalakulás végett összehívja s egyidejűleg a tisztújitás napját is kitűzheti, ugy azonban, hogy a tisztújitás idejéről a község legalább 48 órával előbb értesülve legyen. 54. §. A választási elnökök, a bizalmi férfiak és a 47. §. szerint jelenlenni köteles hivatalos személyek s átalában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak. A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő-választásoknál alkalmaztatnak s az elkövetett vétségek a büntetőtörvény szabványai szerint büntettetnek. V. FEJEZET. A képviselő-testület gyűléseiről. 55. §. A közgyűlés rendes elnöke kis- és nagyközségekben a biró, rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököl. 56. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg közgyűlést kell tartani. Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselő-testület, vagy tagjainak egy negyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik; ezenkívül a törvényhatóság közgyűlése, a közigazgatási bizottság, az alispán, továbbá kis- és nagyközségekben a főszolgabíró felhívására, úgyszintén a 'jegyző kívánságára is köteles a biró rendkívüli közgyűlést összehívni. Az elnök ugy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő-testület tagjait legalább 24 órával előbb értesíteni tartozik.