Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-451. Kivonatok, a főrendiház 1886. évi május hó 18-án és 19-én tartott 30-ik és 31-ik üléseinek jegyzőkönyveiből, a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyában

451. szám. 2S> hiányok megszüntetése iránt az illetékes hatóságok útján intézkedhessek, egyes megnevezett tisztviselőket áthelyezhessen s a közigazgatási közegektől közvetlenül jelentéseket kívánhasson. A főispán intézkedési joga azonban, rendszerint csak az alispán, illetőleg polgármester útján érvényesíthető s kivételt csak azon eset képez, midőn az alispán vagy polgármester a rendeletet nem akarja teljesíteni, avagy nincs a helyszínén, az állam veszélyeztetett érdeke pedig az intézkedést halaszthatlanul követeli. A főispáni állás és hatáskör módosulásával kapcsolatosan azok illetménye és ellátása tekintetéből helyeselhető rendelkezéseken kivül tartalmaz a törvényjavaslat olyakat, melyek egészben és részben érezhető hiányok pótlására hivatvák, illetőleg a fejlettebb viszonyoknak megfelelő javításokat foglalnak magukban. Reámutatva röviden, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok és a megyei törvényhatóságok közt fenforgó különbségek számbavételéről, az igazoló eljárás szabályozásáról és a bizottsági tagokra nézve a megbízatás tartamának a népszámlálásra való tekintettel hat évről tiz évre kiterjesztéséről gondoskodás történik, főleg azt kívánjuk kiemelni, hogy kellő figyelem fordittatik arra, miszerint a tőrvényhatósági bizottságok tagjai minősítésének szabályozásával is biztosíték nyújtassák a törvényhatósági bizottságok erkölcsi és szellemi színvonalának emelésére nézve, az egyes határozatok hozatalánál pedig az érdekelti illetőleg függő viszonyban álló tagok közreműködése kizárassék. Végül érintve, hogy a fegyelmi eljárásról szóló törvényjavaslatot kiegészítőlég, illetve azzal kapcsolatosan jelen törvényjavaslat az alispánokat, polgármestereket és szolgabirákat a közigazgatás rendes menetének biztosítása szempontjából félreismerhetlen fontossággal biró rendbüntetések alkalmazására czélozza feljogosítani, azon javaslatunk előrebocsátásával, hogy a törvényjavaslat az általános tárgyalás alapjául fogadtassék el, áttérünk a részletekre és indítványozzuk a következőket: 1. Az 1885. évi VII. törvényczikk 13. §-a szerint a főrendiház jogköre érintetlenül maradván, a 2. §. c) pontjába figyelemmel arra, hogy a törvényhatóságoktól a főrendiházhoz folytonosan és padig a legutolsó időkben is érkeztek kérvények, s azok tárgyaltattak is, a »képviselőház* kifejezés helyett tétessék: >a törvényhozás bármelyik házához*. 2. Az 1877. évi XX. törvényczikk módosítását, illetőleg kiegészítését nyerte az 1885. évi VI. és az 1886. évi VII. törvényczikkekben, a szabatosság kedvéért tehát ezekre is kellvén hivatkozni, a 13. §. első bekezdésében >az 1877. évi XX. törvényczikk* helyett teendő : >az 1877. évi XX., az 1885. évi VI. és az 1886. évi VII. törvényczikkék*. 3. Az általános jövedelmi pótadón kívül vannak még más adók is, melyek után a törvények értelmében nem vethető ki pótadó. Ennélfogva a félreértések kikerülése szempontjából szükséges lévén azon adónemek felsorolása, melyek után a pótadó kivethető, javaslatba hozatik, hogy a 14. §. első bekezdése következő szövegben fogadtassék el : >U. §.. A törvényhatósági joggal biró városok házi adója az állami egyenes adók, u. m. a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó után százalékokban vettetik ki«. 4. A 23. §. h) pontja 4 ik sorába tállamfogház* után irályi szempontból beiktatandó: ^büntetésre*. 5. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása és kiigazítása körüli eljárás illetőleg fenforogni látja a bizottság annak szükségességét, hogy a felszólamlásoknak már az igazoló választmány tárgyalásait megelőzőleg fennakadás nélkül és alapossággal leendő