Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról

429. szám. 69 Ámbár lisztkivitelünket Ausztriába már a búzáról közölt adatoknál kimutattuk, itt újból szükségesnek találjuk az osztrák piacz jelentőségét lisztünkre nézve (nem búzára átszámitva) kiemelni. Magyarország lisztkivitele, mint láttuk, tett métermázsákban: év összesen ebből esik Ausztriára 1882 1883 1884 1885 1.532,305 1.917,677 1.996,857 2.200,314 % 53-— 54-17 57-15 62-88 forgalomba bocsátott őrlemény mennyisége 3.968,209 4.644,698 5.127,125 5.373,845 . . 2.891,876 . . 3.540,049 . . 3.493,895 . . 3.499,184 Magától értetődik, hogy lisztkivitelünk legnagyobb része a budapesti gó'zmalmokra esik Ezek adatai szerint a forgalom tett: őrölt év gabonamennyiség 1881 ...... 4.081,937 1882 4.762,433 1883 . 5.526,930 1884 5.406,397 A forgalomba bocsátott mennyiségből esik: év Magyarországra 1881 2.253,258 1882 2.385,148 1883 . . . . . 2.534,^49 1884 2.960,585 A kivitt mennyiségből esik Ausztriára: év kivitel 1881 864,240 1882 949,139 1883 1.154,247 1884 ..... 1.175,689 Az emiitett négy évet tehát alapul véve, a budapesti gőzmalmok által évenként átlag forgalomba bocsátott mennyiség tesz 4.778,469 métermázsát. A kivitel átlag 2.270,169 és akivitel Ausztriába 1.035,828. A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok tehát a budapesti gőzmalmok által évenkint forgalomba bocsátott mennyiségnek 21-67%-át, az ország összes lisztkiviteléntik pedig 45'62"/o-át fogyasztják. 7 56-55 51-36 49-42 55-09 kivitelre 1.714,991 2.259,550 2.592,876 2.413,260 az összforgalomból 21-78 * 20-43 22-51 21-88 44-45 48-64 50-58 44-91 a kivitelből 50 40 42-— 44-52 48-72 A szarvasmarhát illetőleg a fogyasztás az osztrák piaczokon sokkal könnyebben állapitható meg, miután a nyugati államok főpiaczai, úgymint Angolország, Francziaország és a német birodalom határaikat szarvasmarhánk behozatala elől szigorúan elzárják. Ennek folytán az Ausztriával való forgalmunkban mutatkozó kiviteli többlet az osztrák tartományokban marad és ott fogyasztatik. Szarvasmarhánk 1882., 1883. és 1884. évi forgalma szerint, ezen években átlag kiviteli többletünk Ausztriába tett évenkint 74,694 darabot, 17.779,047 frt értékben. Ezen összegekből esik főkiviteli czikkünkre, az ökrökre évenkint átlag 80,419 darab, 17.928,848 frt értékben. Nem csekélyebb fontosságú kiviteli czikkünket képezi a sertés. Mint a kőbányai sertéshizlaló-részvénytársaság és sertéskereskedelmi csarnok évi jel«i/ téseiből kitűnik, sertéseink fő fogyasztó piacza Németország; ez befolyásolja árainkat, tenyészgyeulö seríéskereskedelmUnk és tenyésztésünk pangásával, tésünkct, sőt a német határ elzárása t 1