Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról
70 429. szám. Ebből azt kellene következtetnünk, hogy Ausztria, mint ipiacz, sertés kereskedelmünkre nézve kevés fontossággal bir. Ezen következtetést, egy pillantás a kőfcáayai sertésforgalomnak 10 évi kimutatására teljesen megdönti. Tiz évi forgalmi kimutatás a budapest—kőbányai sertésforgalomról. Az ide szállított sertések darabszáma Az elszállított és kirítt sertések darabszáma Átlagárak E v 03 m '^ ° fi Se-* fi « O m 13 o I &D tí a ÍM) -A~ tí 00 GQ f! C3 CM kr. kr. kr. kr. kr 1875 181,720 1876 270,590 1877 318,120 1878 328,820 1879 355,370 1880 371,390 1881 454,135 1882 373,849 1883 401,002 1884 349,329 §SS!9SÍB 3.104,825 113,680 159,410 170,260 5 7,090 97,950 30,010 115,662 87,087 126,760 59,465 16,960 63,146 60,600 50,160 94,780 28,330 103,964 63,860 61,418 18,361 34 2,360 493,140 549,180 456,070 548,100 429,730 673,761 524,790 589,180 427,156 720184 127,670 138,650 179,080 184,890 194, 133,980 147,987 105,80© 101,699 115,088 85,840 189,050 222,400 107,690 ,720 25.000 45,859 27,818 32,732 85, 191,08( 139, 104,702 69 ; 19,090 ,176 1,708 ,480 34,481 7,950 1-9,684 2,544 4,377 120,938 38,400 27,340 30,170 33,860 38,560 18,950 16,871 16,449 14,741 330,17(» 57.7 90469,33080.5 54S,060 55 148,630 48.6 .61,560 iO.5 7,390 4,026 11,723 7,954 78,260 114, 116, 122,' 143, 116, 131,780 134,976 152,306 710414 ,35057. 26 202,550 613,46957.26 461,647 60.26 487,988 56 473,157 47.88 54.6 56.8 52.5 48.3 38.3 56 56 58.8 55.2 44.63 51.4 S4.7 49 47 38.4 55.6 55.3 56.7 56.7 48 56.3 50.3 41.6 1.037,374 561,773 5.003,472 1.489,514 Ebből kitűnik, hogy csupán Kőbányáról az utolsó 10 évben átlag 142,950 darab vitetett Béoebe, továbbá, hogy Ausztria sertéskereskedelmünk tekintetében igenis számbaveendö tényezőt képez. Hogy ennek daczára sertéskereskedelmünk jövedelmezősége első sorban a németországi conjunkturától függ, az azon közvetítő szerepnek tulaj donitható, melyet Ausztria-Magyarország az európai sertéskereskedelemben visz. Külföldről, nevezetesen Szerbiából és Romániából nagymennyiségű sertést hoz be, azt részben fogyasztja, részfcea hizlalja, azután szállítja külföldre, különösen pedig Németországba. De ha ezen közvetítő szereptől eltekintünk a felteszszük, hogy Ausztria-Magyarország közös vámterülete a sertések behozatalát külföldről, nevezetesen Szerbia, Románia és Oroszországból kitiltani kénytelenittetnék, mi könnyen megtörténhetik az esetben, ha Németország határvonalát elzárná, érdekesnek látszik kitüntetni azt, hogy a jelzett esetben mennyire volnánk képesek Ausztria sertésszükségletének fedezéséhez járulni? Vagyis az esetben, hogy mily kiváló fontossággal birna ránk nézve Ausztria piacza. A közös vámterület árúforgalmi statisztikájából kitűnik, hogy a közös vámterületbe több sertés hozatik be, mint a mennyi kivitetik, de hogy ellenben a kivitt sertések értéke sokkal nagyobb, mint a behozottaké. Az 1882—1884-ig terjedő 3 évi átlag szerint a beviteli többlet 139 ezer darabot tett ki, ennek daczára a kivitel majdnem 4 millió forinttal nagyobb értéket képvisel a behozatalnál.
