Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-438. 1886. évi XIV: törvényczikk, az Afrika némely (Kongó) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini értekezlet főokmányának beczikkelyezéséről
290 438. szám. 3. Azon a vidéken, mely a Kongó fönnebb határolt medenczéjétől keletre egész az indiai oczeánig terül el, kezdve az északi szélesség ötödik fokától egész a Zambéze torkolatáig délen; c ponttól fogva a határvonal a Zambéze mentében húzódik egészen öt mértföldnyire a Shiré beömlésétől fölfelé és folytatódik a Nyassa-tóba ömlő vizek és a Zambéze mellékfolyói közti vizválasztő-vonalban, mindaddig mig a Zambéze és Kongó vizválasztó-vonalát el nem éri. Határozottan kijelentetik azonban, hogy a szabad kereskedés elvének e keleti vidékre való kiterjesztésével a conferenczián képviselt hatalmak csak magukat kötik le és hogy ez az elv csak annyiban bir érvénynyel az oly területekre, melyek ez idő szerint valamely független és souverain állam alá tartoznak, a mennyiben ez utóbbi ahhoz hozzájárul. — A hatalmak elhatározzák, hogy az indiai oczeán afrikai partján létező kormányoknak jó szolgálataikat fölajánlják arra nézve, hogy az említett hozzájárulásokat kieszközöljék és hogy mindenesetre minden nemzet részére az átviteli kereskedésnek a legkedvezőbb föltételeket biztositsák. 2. czikk. Bármely lobogó nemzetiségre való különbség nélkül szabadon megjelenhet a fönnebb elősorolt területek egész tengerpartja mentén, úgyszintén a folyókban, melyek a tengerbe ömlenek, a Kongó és mellékfolyói összes vizeiben, hozzászámítva a tavakat is, továbbá minden kikötőben, mely e vizek partjain fekszik, nemkülönben minden csatornában, melyet netán a jövőben a végből fognának ásni, hogy az 1. czikkben leirt területeken létező folyóvizeket vagy tavakat összekössék. — Szabadon űzheti a szállítás minden nemét és gyakorolhatja a tengeri és folyami parthajózást, meg a csónakázást csak olyképen, mint a nemzetbeliek. 3. czikk. Bárhonnan származó bármely lobogó alatt tengeri, folyami vagy szárazföldi utón e területekre bevitt árúk nem esnek más3» Dans la zone se prolongeant á l'Est du bassin du Congo, tel qu'il est délimité cidessus, jusqu'á l'Océan Indien, depuis le cinquiéme degré de latitude Nord jusqu'á l'embouchure du Zambéze au Sud; de ce point la ligne de démarcation suivra le Zambéze jusqu'á cinq milles en amont du confluent du Shiré et continuera par la ligne de faite séparant les eaux qui coulent vers le lac Nyassa des eaux tributaires du Zambéze, pour rejoindre enfin la ligne de partage des eaux du Zambéze et du Congo. II est expressément entendu qu'en étendant á cetté zone orientale le principe de la Uberté commerciale, les PuissanCes représentées á la Conférence ne s'engagent que pour ellesmémes et que ce principe ne s'appliquera aux territoires appartenant actuellement á quelque État indépendant et souverain qu'autant que celui-ci y donnera son consentement. Les Puissances conviennent d'employer leurs bons oífices auprés des Gouvernements établis sur le littoral Africain de la mer des Indes afin d'obtenir ledit consentement et, en tout cas, d'assurer au transit de toutes les nations les conditions les plus favorables. Article 2. Tous les pavillons, sans distinction de nationalité, auront libre accés á tout le littoral des territoires énumérés ci-dessus, aux riviéres qui s'y déversent dans la mer, á toutes les eaux du Congo et de ses affluents, y compris les lacs, á tous les ports situés sür les hords de ces eaux, ainsi qu'á tous les canaux qui pourraient étre creusés 4 l'avenir dans le but de relier entre e«x les cours d'eau ou les lacs compris dans ftoute l'étendue des territoires décrits á l'article I. Ils pourront entreprendre toute espéce de transports et exercer le cabotage marjtime et fluvial ainsi que la batellerie sur le mérne pied q-ue les nationaux. Article 3. Les marchandises de toute provenance imporjtées dans ces territoires, sous quelque payilion que ce sóit, par la voie maritime ou
