Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-408. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1884. évi állami zárszámadások megvizsgálása tárgyában

212 408. szám. Ezen eredmény összehasonlítva az 1882. és 1883. zárszámadási évek előirányzataival szemben elért pénztári eredményekkel (1882-ben: 55.835,915 frt 05 krral szemben 45.195,167 frt 25 kr.; 1883-ban: 46,343,543 > 887* > > 39.135,892 » 447a > ) tagadhatlanul kedvezőtlen, mindamellett az 1880. és 1881. években elért zárszámadási eredményeknek (1880-ban: 22.853,154 frt 387* krral szemben 41.963,574 frt 26 kr. ; 18$JUbétf:' %§MT7m V 717* > > 48.065,401 > 457* > ) nemcsak jóval felette áll, hanem figyelemre méltatva azon indokokat, melyek arra befolyással voltak s ezekkel szemben számba véve még az összehasonlítás czéljából idézett évek (1880 — 83.) sokkal kedvezőbb pénzügyi és közgazdasági viszonyait is, kielégítőnek mondható, — mert mig a kormány a részére engedélyezett hitelnek egészben 5.184,193 frt 477* krral lett túllépésével, némely czímeken olyan kiadásokat is teljesitett, melyek előreláthatok nem voltak, de közkormányzati szempontokból elkerülhetlenül szükségeseknek mutatkoztak, s melyek indokolt voltáról meggyőződni a bizottságnak, az eléje terjesztett s tárgyaMsai folyamán az egyes tárczák képviselői részéről szóval is bőven megadott felvilágosításokból eléggé nyilt alkalma, — másrészt a bevételre előirt járandóságokból 5.181,159 frt 207* kr. a pénztárba tényleg be nem folyt, mi által az államkincstárt különböző czímeken megillető s 1883-ból 105.439,739 frt 347a krral áthozott követelések 1884. végével 110.620,898 frt 55 krra emlkedtek. Végre indokául szolgál még a pénztári eredmény kedvezőtlenebb alakulásának az is, liogy a beruházások czímén az 1883-ból áthozott 11.474,304 írt'507* krt tevő s az államkincstárt terhelő hátralékok apasztására 5.159,556 frt 667* kr. volt kifizetendő, mi által azonban ezen hátralékok állaga 1884. végével 6.314,747 frt 84 krra csökkent. Ezzel kapcsolatban egyúttal kimutatandónak vélte a bizottság azon értékgyarapodást, melyet az állam az 1884. évi költségvetési törvényből kifolyólag vagyoncserében nyert az által, hogy: 1. vasutak építésére s azokkal kapcsolatos beruházásokra fordított készpénzben 17.217,427 frt 94 krt; 2. az 1884. évben esedékessé vált adósságok törlesztésére fordított 14.960,159 » 60 > s végre 3. vasutak segélyezésére adott 9.531,611 > 62 » Összesen tehát: 41.709,198 frt 16 krt, melylyel nemcsak ellensúlyozva, hanem 2.132,541 frt 89 krral meg is van haladva a 39.576,656 frt 27 krt tevő valóságos pénztári hiány. * * * Megállapítván ezekben általánosságban a zárszámadások végeredményeit, szükségesnek tartja a bizottság áttérni azon észrevételek elsorolására, melyek megtételére a zárszámadások részletes megvizsgálása közben szerzett tapasztalatokból folyólag több esetben volt alkalma. Midőn ezeket a fennebb elmondottak kapcsán a t. képviselőház elé hozni kötelességünknek ismerjük, azoknak részben tudomásul vételét, másrészt pedig az azok folyományát képező javaslatoknak határozattá emelését kérjük. Az egyes tárczáknál felmerült azon észrevételeinket, melyeket csupán tudomásul venni kérünk, a következőkben van szerencsénk előterjeszteni. A pénzügyministeri tárcsa részi, zárszámadásainak VII. fejezet 17. czíme alatt az 1880. évi XX. t.-cz. alapján felvett tiszai és szegedi kölcsön után fizetendő évi járulék czímén 8,910 frt 37 krra terjedő túlkiadás van elszámolva. E különben jelentéktelen s teljesen indokolt túlkiadást a bizottság azon indokból tette