Képviselőházi irományok, 1884. XI. kötet • 340-396. sz.

Irományszámok - 1884-344. A közgazdasági bizottság jelentése, „az Afrika némely (Kongó) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini conferenczia főokmányának beczikkelyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

344. szám. 65 A Niger folyam egész kiterjedésében átviteli vámok hajókon vagy árúkra bárminemű származási vagy rendeltetési helylyel bírjanak is, nem róhatók ki. Tengeri vagy folyami illetékek, melyek pusztán a hajózás tényén alapulnának, avagy vámok az ily hajókon levő árúkra ki nem róhatók. — Csupán oly illetékek vagy vámok lesznek beszedhetők, melyek magának a hajózásnak tett szolgálatok egyenértéke jellegével birnak. — Ezen illetékek vagy adók díjszabályai differentialis eljárást meg nem állapithatnak. 28. czikk. A Niger mellékfolyói minden tekintetben ugyanazon határozatok alá esnek, mint maga e folyam, melybe ömlenek. 29. czikk. Azon utak, vasutak vagy oldalcsatornák, melyek azon külön czélból épülnek, hogy a Niger, valamint mellékfolyói, elágazásai és kifolyásai hajózhatlanságán vagy a vizi út egyes szakaszai hiányosságain segítsenek, közlekedési eszközi minőségüknél fogva ezen folyam tartozékai gyanánt tekintendők és hasonlóképen minden nemzet kereskedésének meg lesznek nyitva. Ezen utakon, vasutakon és csatornákon is, ép ugy mint magán a folyamon csupán az építkezési, föntartási és igazgatási költségek, valamint a vállalkozókat megillető nyereség alapján kiszámított illetékek szedhetők be. Ezen illetékeknél is az idegenek teljesen ugyanazon bánásmódban részesitendők, mint az illető területek nemzetbéliei. 30. czikk. Nagy-Britannia kötelezi magát arra, hogy a 26., 27., 28. és 29. czikkekben a szabad kereskedésre vonatkozólag megállapított elveket annyiban fogja érvényre juttatni, a mennyiben KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. XI. KÖTET. Dans toute l'étendue du Niger, les navires et les marchandises transitant sur le fleuve ne seront soumis á aucun droit de transit, quelle que sóit leur provenance ou leur destination. II ne sera établi aucun péage maritime, ni fluvial, basé sur le seul fait de la navigation, ni aucun droit sur les marchandises qui se trouvent á bord des navires. Pourront seul étre percus des taxes ou droits qui auront le caractére de rétribution pour services rendus á la navigation mérne. Les tarifs de ces taxes ou droit ne comporteront aucun traitement différentiel. Article 28. Les affluents du Niger seront á tous égards soumis au mérne régime que le fleuve dönt ils sönt tributaires. . Article 29. Les routes, chemins de fer ou canaux latéraux qui pourront étre établis dans le but spécial de suppléer a l'innavigabilité ou aux imperfections de la voie fluviale sur certaines sections du parcours du Niger, de ses affluents, embranchements et issues seront considérés, en leur qualité de moyens de communication, comme des dépendances de ce fleuve et seront également ouverts autraficde toutes les nations. De mérne que sur le fleuve, il ne pourra étre percu sur ces routes, chemins de fer et canaux, que des péages calculés sur les dépenses de construction, d'entretien et d'administration, et sur les bénéfices dus aux entrepreneurs. Quant au taux de ces péages, les étrangers et les nationaux des territoires respectifs seront traités sur le pied d'une parfaite égalité. Article 30. La Grande-Bretagne s'engage á appliquer les principes de la liberté de navigation énoncés dans les articles 26, 27, 28, 29, en tant que les eaux du Niger, de ses affluents, embranchements 9