Képviselőházi irományok, 1884. XI. kötet • 340-396. sz.
Irományszámok - 1884-344. A közgazdasági bizottság jelentése, „az Afrika némely (Kongó) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini conferenczia főokmányának beczikkelyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
58 344. szám. mint rakodók, tárházak stb. tényleges használatáért. Ezen illetékek díjszabálya az emiitett helyi telepek építési és fentartási költségei szerint számítandó ki és az a hajók származási helyére és rakományára való tekintet nélkül alkalmazandó. 2. Hajókalauzi díjak azon folyamszakaszokon, hol állomások felállítása okleveles hajókalauzok részére szükségesnek fog látszani. Ezen díjak árszabálya megszabott és a szolgálattal arányos lesz. 3. Illetékek azon műszaki és igazgatási kiadások fedezésére, melyek a hajózás érdekében általában hozatnak, ide értve a fénytorony, világító tüz és boja-illetékeket is. Ez utolsó rendbeli illetékek a hajók tonnatartalmára alapitandók, a mint az a hajó-okmányokból kideríthető, egészen az alsó Dunára elfogadott szabályzatok szerint. A díjszabályok, melyek szerint az előző három szakaszban felsorolt illetékek és díjak beszedetnek, semmiféle differentiális eljárást nem tartalmazhatnak és minden kikötőben hivatalosan ki lesznek hirdetve. A hatalmak fentartják maguknak azt, hogy öt évi időköz leforgása után megvizsgálják annak szükségét, vájjon a fennebb említett díjszabályok egyértelműleg átvizsgáltassanak-e. A Kongó mellékfolyói minden tekintetben ugyanazon határozatok alá esnek, mint maga e folyam, melybe ömlenek. Ugyanezen határozatok fognak alkalmaztatni azon folyamok-, folyók-, valamint tavakés csatornákra nézve is, melyek az 1. czikk 2. és 3. szakaszaiban vannak megemlítve. Mindamellett a nemzetközi Kongó-bizottság jogosítványai csak annyiban terjeszthetők ki az említett folyamok-, folyók-, tavak- és csatornákra, a mennyiben azon államok, melyeknek souverainitása alá tartoznak, abba beleegyeznek. Magától értetik, hogy az 1. czikk 3. szakaszában említett területekre nézve is fönn van de certains établíssements locaux tels que quais, magasins, etc. etc. Le tarif de ces taxes sera calculé sur les dépenses de construction et d'entretien desdits établíssements locaux, et l'application en aura lieu sans égard á la provenance des navires ni á leur cargaison. 2° Des droits de pilotage sur les sections fluviales oü il paraítrait nécessaire de créer des stations de pilotes brevetés. Le tarif de ces droits sera fixe et proportionné au service rendű. 3° Des droits destinés á couvrir les dépenses techniques et administratives, faites dans l'intérét général de la navigation, y compris les droits de phare, de fanal et de balisage. Les droits de cetté derniére catégorie seront basés sur le tonnage des navires, tel qu'il résulte des papiers de bord, et conformément aux régles adoptées sur le Bas-Danube. Les tarifs d'aprés lesquels les taxes et droits, énumérés dans les trois paragraphes précédents, seront percus, ne comporteront aucun traitement différentiel et devront étre officiellement publiés dans chaque port. Les Puissances se réservent d'examiner, au bout d'une période de cinq ans, s'il y a lieu de reviser, d'un commun accord, les tarifs cidessus mentionnés. Les affluents du Gongo seront á tous égards soumis au mérne régime que le fleuve dönt ils sönt tributaires. Le mérne régime sera appliqué aux fléuves et riviéres ainsi qu'aux lacs et canaux des territoires déterminés par Partiele I, paragraphes 2 et 3. Toutefois les attributions de la Commission Internationale du Gongo ne s'étendront pas sur lesdits fleuves, riviéres, lacs et canaux, á moins de fassentiment des États sous la souveraineté desquels ils sönt placés. II est bien entendu aussi que pour les territoires mentionnés dans l'article I, paragraphe 3; le 15. czikk. Article 15.
