Képviselőházi irományok, 1884. XI. kötet • 340-396. sz.

Irományszámok - 1884-344. A közgazdasági bizottság jelentése, „az Afrika némely (Kongó) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini conferenczia főokmányának beczikkelyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

344. szám. 57 rakománynyal, akár súlyteherrel biró kereskedelmi hajói számára ugy az árúk, mint az utasok szállitása tekintetében. A hajózásra nézve a jelen hajózási okmány határozatai, valamint ezen okmány végrehajtási szabályzatai irányadók. E hajózás űzésénél bármely nemzet alattvalói és lobogói minden tekintetben teljesen egyenlő bánásmód alá esnek, még pedig ugy a nyilt tengerről a Kongó belső kikötői felé és onnan vissza irányuló közvetlen hajózás, mint a nagy éskis parthajózás, valamint e folyam egész folyására kiterjedő csónakázás tekintetében. Ennélfogva a Kongó egész folyásában és torkolataiban semmi különbség sem lesz a parti államok és a nem parti államok alattvalói között és nem fog adatni semminemű kizárólagos hajózási kiváltság sem bárminemű társulatnak vagy testületnek, sem magánosoknak. E határozatok a szerződő hatalmak által ezután a nemzetközi közjog részéül ismertetnek el. 14. czikk. A hajózás a Kongón semminemű oly megszorításnak vagy megadóztatásnak nem lesz alávethető, a mely nem volna a jelen okmányban határozottan megállapítva. A hajózás nem lesz semminemű állomási, árúkirakási, árúraktározási kényszer, a rakomány szállításának kényszerű megszakasztása és veszteglés által megnehezítve. A Kongó folyam egész kiterjedésében átviteli vámok hajókra vagy árúkra, bárminő származási vagy rendeltetési helylyel bírjanak is, nem róhatók ki. Tengeri vagy folyami illetékek, melyek pusztán a hajózás tényén alapulnának, avagy vámok az ily hajókon levő árúkra ki nem róhatók. Csupán oly illetékek vagy vámok lesznek beszedhetők, melyek magának a hajózásnak tett szolgálatok egyenértéke jellegével birnak, milyenek: 1. Kikötői illetékek bizonyos helyi telepek, KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87.'

XI. KÖTET. les navires marchands, en charge ou sur lest, de toutes les nations, tant pour le transport des marchandises que pour celui des voyageurs. Elle devra se coníormer aux dispositions du présent Acte de navigation et aux réglements á établir en exécution du mérne Acte. Dans l'exercice de cetté navigation les sujets et les pavillons de toutes les nations seront traités, sous tous les rapports, sur le pied d'une parfaite égalité, tant pour la navigation directe de la pleine mer vers les ports intérieurs du Congo, et vice-versa, que pour le grand et le petit cabotage ainsi que pour la batellerie sur le parcours de ce fleuve. En conséquence, sur tout le parcours et aux embouchures du Congo, il ne sera fait aucune distinction entre les sujets des États riverains et ceux des nonriverains, et il ne sera concédé aucun privilége exclusif de navigation, sóit á des soci'étés ou corporations quelconques, sóit á des particuliers. Ces dispositions sönt reconnues par les Puissances signataires comme faisant désormais partié du droit public international. A r ti ele 14. La navigation du Congo ne pourra étre assujettie á aucune entrave ni redevance qui ne seraient pas expressément stipulées dans le présent Acte. Elle ne sera grevée d'aucune obli gátion d'échelle, d'étape, de dépőt, de rompre charge, ou de reláche forcée. Dans toute Tétendue du Congo, les navires et les marchandises transitant sur le fleuve ne seront soumises á aucun droit de transit, quelle que sóit leur provenance ou leur destination. II ne sera établi aucun péage maritime ni fluvial basé sur le seul fait de la navigation, ni aucun droit sur les marchandises qui se trouvent á bord des navires. Pourront seuls étre percus des taxes ou droits qui auront le caractére de rétribution pour services rendus á la navigation mérne, savoir: 1° Des taxes de port pour l'usage effectif 8