Képviselőházi irományok, 1884. X. kötet • 288-339. sz.
Irományszámok - 1884-289. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1886. évi állam költségvetésről
10 289. szám. 289. szám. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1886. évi állami költségvetésről. Midőn az 1886. évi állami költségvetés a képviselőháznak beterjesztve lön, az a körülmény, hogy annak mérlege csaknem 3 millió forinttal mutatott fel nagyobb hiányt mint]az 1885. évi előirányzat, pénzügyeink rendezésének újabb nehézségeit adta tudtunkra. Mert éveken át csaknem minden előirányzat jelentékeny összegekben jelezte államháztartási hiányunk csökkenését és igy pénzügyeink rendezésének haladását. Midőn az 1886-ra előirányzott hiányt láttuk, már-már föltámadt bennünk azon aggodalom, hogy talán bevételeinknek csökkenése vagy kiadásainknak nagy mértékű emelkedése fog oly akadályokat hárítani elénk, melyek nemcsak pillanatnyi megállást fognak — bár más téren eszközlendö nagyobb haladás javára — előidézni államháztartásunk rendezésében; de esetleg visszaesést és a rendezés fennakadását is. Bővebb vizsgálat meggyőzött minket és azthiszszük, meg fog győzni minden elfogulatlan vizsgálót arról, hogy az előirány\at maga sem igazolja ezt a felfogást, ezeket az aggodalmakat és még kevésbé jogosít fel arra vagy ezekre az általános pénzügyi helyzet, főleg állami jövedelmi forrásaink fejlődésére, melylyel szemben kiadásainknak alkalmazása mégis csak inkább kezeink közt van, mint az új jövedelmi kútforrások nyitása. Már maga az a körülmény, hogy a rendes kiadásoknak (az előterjesztésben) 7.768,875 forinttal történt nevelése daczára, a rendes költségvetésben a mérleg 4Va milliónyi felesleget mutatott fel; tehát a kiadások e nagy mértékű szaporulata daczára, csak 272,000 frttal romlott az 1885, évi előirányzat megtelelő mérlegéhez képest, bizonyitá azt, hogy a kritikát erősbiteni kell a kiadásokkal szemben; de a pénzügyi helyzet — feltéve azt, mi később előttünk legalább, alapos vizsgálat után bizonyosodott be, hogy a bevételi előirányzat a valóságnak megfelel — magában véve szilárdult; mert az állam e nagyobb követelményeknek is — mérlegének csekély módosulásával — megfelelni képes. És erre a meggyőződésre annyival is inkább jutánk, mert láttuk, hogy a bevételek közt az államjószágok eladása is 3 millió forinttal kevesebbel van előirányozva, a mi — a folyó évi eredmények és közgazdasági helyzet által — nemcsak igazolva van, de egyszersmind aggály nélküli körülmény, mert a vagyonfogyasztás e csökkentése mellett az előirányzat a fedezetnek erösebb fejlődését és az állami közvetlenebb és állandóbb jövedelmeknek nagyobb mértékű emelkedését
