Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-279. Gróf Szapáry Gyula m. kir. pénzügyministernek jelentése, a képviselőházhoz, az állami vasművek viszonyairól

376 279. szám. Ennek megakadályozására épült a rajdahunyadi két nagy olvasztó, melyeknek jó nyersvasa nemcsak elegendő a kincstári vasgyárak kellő ellátására, hanem részben a vaspiaczra is kerül, hol mint általán kedvelt árú mindenkor vevőkre talál. Kudsiron a rendelkezésre álló kitűnő anyagnál fogva tégely aczél és a kaszagyártás meghonosítása látszott czélszerűnek. Mindkét gyártás már eddig is szép eredményeket mutat és a gyártmányok a fogyasztási közönség teljes bizalmát bírják. A kincstári vasgyárak ilyetén korszerű berendezése és fejlődése által az állami vállalatok azon egyik legfőbb czélját is elérve látjuk, hogy az ország különféle kerületeiben a kézimunkára utalt népnek keresete és adóképessége biztosítva van, a mit a vasgyárak jövedelmezőségének bírálatánál számításon kívül hagyni nem lehet. De a kincstári vasgyárak értéke, tehát az államvagyon is, nemcsak a vasgyárak átalakítására fordított összegek értékével, hanem sokkal nagyobb mértékben növekedett; minek igazolásául hivatkozom azon körülményre, hogy a kincstári vasmüvek ingatlanai, melyek értéke 1881 elején, az akkor kihasított diósgyőri vasgyár értékének levonásával 1.611,703 frtot tett, jelen felszerelésükkel az 1884. évi zárszámadás sommázatának 158. lapján leltári részletezés szerint ez utóbbi év végén 5.902,046 frt értéket képviselnek. Hogy a hozott áldozatok a vasipar természetéből folyó minden más hasonló magán vállalatnál is bizonyos időközökben ismétlődő és ki nem kerülhető kiadást képviselnek, bizonyítja azon körülmény, hogy hazánknak jó karban tartott vagy korszerűen átalakított nagyobb vasgyárai mindezeknél nagyobb befektetéseket tettek az utolsó négy év alatt. A vasművek 1884. évi kezelésének eredményét illetve a mondott évre a bevétel előirányoztatott 4.875,935 frt — kr., bevételre előiratott 2.382,014 > 93 > a bevétel tehát kisebb . . . 2.493,920 frt 07 kr. Előre bocsátva, hogy ezen az előirányzathoz képest mutatkozó hátramaradással szemben a kiadások összege is 771,420 frt 27 krral kisebb az előirányzatnál, a vasgyárak 1884. évi kezelésének eredménye a következő összeállításból ítélhető meg: 1884. évben kiadásra utalványoztatott 3.732,352 frt 73 kr., bevételre előiratott 2.382,014 > 93 > mutatkozik veszteség . . . 1.350,337 frt 80 kr. ebből azonban leszámítandó még a rendes kiadások hiteléből oly építkezésekre fordított összeg, melyek az ingatlan vagyon értékét emelték 262.505 frt 76 kr. továbbá a készletben levő termesztmények gyarapodásának értéke 390,807 frt — kr. 653,312 frt 76 */i kr. e szerint a valóságos veszteség 697,025 frt 03 y» krt tesz. A vasgyárak jövedelmének ily visszamaradását többrendbeli, ugy üzemi mint üzleti és elemi kedvezőtlen körülmény idézte elő. Biztosan remélhető volt ugyanis, hogy a rónicz-brezovai vasgyár átalakított és új üzemágai 1884 második felében a vasút elkészültével nagyobb részt már működésben lesznek. Az 1883. évi kemény és korán beállott tél miatt az építkezéseket hosszú időre 1 félbe kellett szakítani 8 az 1884. évi tavaszi esőzések és áradások is, melyek különben is legtöbb gyárainkban nagy károkat okoztak, nem csekély mértékben késleltették az építkezéseket. A vasút 1884. május 1-je helyett július 26-án nyílt meg és a gyár körül egész váratlan és nehéz természetű sok tanulmányt igénylő berendezéseket: csatorna-szabályozásokat, parterősi-