Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-262. Törvényjavaslat, a köztörvényhatóságokról

f62. szám. 197 A 19. §-hof. A jelen törvénynek a törvényhatósági bizottság alkatelemeiröl szóló 19. §-a azon kiegészítéssel vétetett fel mint 19. §. a javaslatba, hogy abban a javaslat 48. § ára, melyben azon törvényhatósági tisztviselők és államhivatalnokok vannak felsorolva, kik a közgyűlésben hivatalos állásuknál fogva birnak üléssel és szavazattal — szabatosság czéljából hivatkozás történik, A 20. §-ho{. A javaslat 20. §-ában az 1870: XLII. t.-cz. 20. §-ában foglalt rendelkezések, az újabb törvények némely rendelkezései és a gyakorlat igényei által indokolt több rendbeli kiegészítésekkel vétettek fel. A kizárási okok közé azt, hogy az önrendelkezési joggal nem biró kiskorúak és azok, kiknek kiskorúsága meghosszabbíttatott, valamint a gondnokság alatt levők — bizottsági tagok egyáltalában nem lehetnek — nehogy e részben kétségek merüljenek fel, szükségesnek láttam felvenni a javaslatba. Az, hogy az oly fontos önkormányzati jogokat gyakorolni hivatott törvényhatósági bizottság tagjaitól, kiket nagy erkölcsi és vagyoni felelősség súlya terhel, a szellemi, erkölcsi és anyagi qualificatiónak a törvényjavaslat ezen §-ában megállapított mértéke követeltessék, az, ugy hiszem, bővebb indokolást nem igényel. Ugyanezen §. f) pontjának végsoraiban kimondandónak találtam, hogy az adónak meg nem fizetése vagy maga ama körülmény, hogy az illető az országgyűlési képviselő-választók állandó névjegyzékéből kimaradt, a bizottsági tagsági jog gyakorlását nem akadályozza. Ezen kiegészítést annak indokából találtam felveendőnek, mert az 1870: XLII. t.-cz. 19. és 27. §-ainak ama rendelkezése, hogy ugy legtöbb adófizetés alapján, mint választás utján azon honpolgárok lehetnek a bizottság tagjai, a kik az országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva vannak, tévesen ugy is értelmeztetett, hogy a kik az országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzékébe akár az adó meg nem fizetése miatt, akár mulasztásból felvéve nem lettek, ha egyébként birtokában voltak is ama kellékeknek, melyek alapján a névjegyzékbe leendő felvételre törvényes igényt formálhattak, a törvényhatósági bizottság tagjai nem lehetnek. Nem szenved ugyan kétséget, hogy a gyakorlati alkalmazás és az ellenőrzés szempontjából megkövetelendő az, hogy a választó az országgyűlési képviselő választók az idő szerint érvényben levő névjegyzékében felvéve legyen, de ezen alaki kelléket azoktól is megkövetelni, kik értékképviselet alapján vagy a választó közönség bizalma folytán lesznek hivatva a bizottsági tagsági jog gyakorlására, semmi által nem indokolt szükségtelen megszorítás lenne. Miért is a törvényben határozott kifejezésre kívántam juttatni azt, hogy a mennyiben a honpolgár bir ama szellemi, erkölcsi és anyagi kellékekkel, melyek azt a képviselő választók állandó névjegyzékébe való felvételre egyébként törvényesen feljogosítják, azon körülmény, hogy adóját le nem fizette, avagy a névjegyzékből kimaradt, a bizottsági tagsági jog gyakorlásának akadályául ne szolgáljon. A g) és h) pontok alatti rendelkezések az 1874: XXXIII. t.-cz. 12. §-ában foglalt rendelkezések analógiája alapján vétettek fel. A 21. §-hoi. A javaslat ezen §-ába a municipalis törvény 21. §-a egész terjedelmében azon pótlással vétetett fel, hogy a bizottsági tagok száma az általános népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre újra megállapítandó. Eme pótlást azon okból láttam szükségesnek, hogy egyes törvényhatóságokban a bizottsági tagok megállapításának alapul szolgált népességi viszonyok, a szerzett tapasztalatok szerint