Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-187. A vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

70 187. szám. séget képező reformalkotásai nélkül, a kitűzött czél elérése e törvényjavaslatba foglalt rendelkezések által egymagában alig valósitható. A 125. § ban (régi 120. §.) emiitett ministeri biztos kiküldésének lehetőségét kiterjesztendőnek véljük még a társulati alapszabályokban foglalt lényeges kötelezettségek nem teljesítése esetére is, s f entartandónak véljük azon eddigi törvényes rendelkezést, hogy ily biztos működésének tartamára a törvényhatóság felügyeleti és ellenőrzési joga felfüggesztetik.' A 126. §. (régi 120. §.) szabadosabb jogi meghatározásokat tartalmazó módosításokkal ajánljuk elfogadásra, végre megjegyezvén, hogy a vízrendezésre alakult társulatok ügykezelésére nézve a postadíjmentesség kedvezményét indokoltnak tartjuk, ez iránt egy újabb 129. §. felvételét ajánlunk elfogadásra. ^4 vízhasználatra alakult társulatoknál a bizottság főleg az érdekeltségbe vont kisebbség védelmére méltányosnak találja, hogy az esetben, ha valamely akarata ellenére bevont érdekelt kimutatja hogy a munkálatoknak befejezése után bizonyos megállapított időszak alatt a kitűzött czél saját területére nézve el nem éretett: jogosított legyen a teljesített járulékainak visszafizetését és a birtokán netán eszközölt munkálatok eltávolítását követelni. Ep oly jogos azonban másfelől, hogy a társulati közgyűlés is bizonyos feltételek alatt, hatósági engedély és megfelelő kártalanítás mellett egyes érdekelteket kirekeszthessen. Az ez irányban szükséges rendelkezéseket tartalmazó új 132. §. felvételét ezért elfogadásra ajánljuk. A bizottság továbbá a kitűzött közgazdasági czél elérése szempontjából elkerülhetlenül szükségesnek tartja, hogy az öntözés, alagcsövezés és lecsapolás czéljából alakult társulatokra nézve is az évi járulék és hátralékok beszedése is illetve behajtása az illető társulat kérésére az egyenes adók beszedésére hivatott közegek által az 1883: XLIV. t.-czikkben szabályozott eljárás szerint eszközöltessék s igy a jelen törvényjavaslat 123. és 124. §§-ban foglalt kedvezmény azokra is kiterjesztessék. Ennek megfelelően egy újabb szakasznak, vagyis a 141. §-nak felvételét ajánljuk elfogadásra. A vizrendöri intézkedéseknél e bizottság nem fogadhatta el s nem ajánlhatja elfogadásra a törvényjavaslatnak az 1871: XL. törvényczikk rendelkezéseitől s annak alapján fejlődött gyakorlattól eltérő álláspontját; hanem az árvédelem fokozatainak megkülönböztetése mellett megállapitandónak vélte, hogy a 149. §. (régi 140. §-ban) körvonalozott végveszély bekövetkezte előtt is igénybe vehető ugyan a közerő, de csak a hatóságilag megállapított díjjazás mellett, nehogy a társulatok esetleg zsarolásig terjedő munkabéri igények által feladatuk teljesítésében akadályoztassanak. Hogy pedig a végveszély közeledtekor a közerő díjtalanul is igénybe vehető, azt az elemi csapás elhárítására irányuló végszükség eléggé indokolja és kétségbe sem vonható, hogy ezen esetek a magánjogi érdekkör fölé emelkednek. Mindezeknél fogva a törvényjavaslat 148 — 153. §§-ban foglalt megfelelő módosításokat ajánljuk elfogadásra. A közigazgatási hatóságok illetékességi körének megállapításánál a bizottság komoly s beható tanácskozás tárgyává tette a működési hatáskör azon megosztását, mely a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, másrészről a közmunka- és közlekedésügyi minister között czéloztatik a szerint, a mint vízhasználatra avagy vízrendezésre vonatkozó ügyek forognak kérdésben. A bizottság szem előtt tartotta a vízügyi administrátiónak azon elhárithatlan nehézkességét, mely eltekintve az érdekeltség sokad-alma s különbözőségéből eredő bonyodalmaktól, azon felül még természetszerűen azon körülményből is származik, hogy a hatóságok minden fokozatában, azoknak eljárása műszaki közegek közreműködéséhez van kötve. A bizottság ép ezért kivált a kisebb vízhasználati ügyekre vonatkozólag annyira kívánatos gyorsabb ellátás végett, továbbá azoknak részint a földmiveléssel, részint az iparral való válhatlan kapcsolata folytán nemcsak hogy nem hátrányos, de szerencsés megoldásnak tartja ezen ügyeknek a nagyobb s úgyszólván országos jelentőséggel bíró vízrendezésektől való külön választását, melyekkel szemben amazok folyton háttérbe szorultak