Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-187. A vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

187. szám 69 geihez hozzájárulni s egyúttal az eddigi gyakorlat fentaríásával e törvényben elrendelendónek véljük, hogy ez iránt a hozzájárulási összeget első fokban az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottsága, végérvényesen pedig a közmunka- és közlekedésügyi minister állapítja meg. Az osztályozási munkálatok tekintetében a bizottság teljesen jogosult kívánalomnak tartja, hogy az esetben, ha az osztályozás befejezésétől számított bizonyos határozottan megállapítandó időszakon belül kitűnik, hogy a végrehajtott osztályozás nem felel meg az elért tényleges állapotnak, az érdekeikben magukat sértve érző érdekeltek új osztályozást kérelmezhessenek. Hogy a társulati közgyűlésnek elutasító határozata ellen felebbezésnek kell helyt adni, ép oly természetes, mint az, hogy a fentemiitett időszaknak, melyen belül az új osztályozás kérelmezhető legyen, — meg kell határozva lennie, nehogy az osztályozás költséges művelete örökös bolygatásnak legyen kitéve. Az ebbeli rendelkezéseket tártaim izó új 112. §-nak felvételét a t. háznak elfogadásra ajánljuk. Kiváló fontossággal bír a jelen tövényjavaslat 114. §. (régi 109. §.), mely összhangzólag a Tisza-völgyi társulatokra vonatkozó 1884 : XIV. t.-cz. rendelkezéseivel, elvi meghatározását tartalmazza annak, hogy mely társulatok azok, a melyek közérdekből fentartandók, a minek jelentősége az ily társulatokra nézve a jelen törvényjavaslat 116. §-iban meghatározozott maximális megterhelés előnyében rejlik, a mennyiben az azon túlterjedő költségtöbbletet avagy befektetendő alaptőkét az állam viseli. A bizottság ép ezért az e szakaszban foglalt meghatározást, mely a 83. §-ban foglalt rendelkezéssel teljes összhangban sem áll, — kiegészíttetni ajánlja e szavak közbeszúrásával: r

vagy más közigazgatási vagy közbiztonsági tekinteteknél fogva közérdekből fentartandó". — A bizottság ugyanis a közérdekű tekinteteknek taxativ felsorolását nem tartja lehetségesnek, noha például a közegészségügyi tekintetek, községek vagy vasutak biztosítása aggálytalan felvételt lelhetne; de az ily felsorolást sem kielégítőnek, sem czélirányosnak nem találjuk, főleg azért, mert egyúttal a közérdek mérvének meghatározása is szükséges lenne ahhoz, hogy az állam esetleges nagymérvű megterhelése a törvény által absolut hatálylyal kimondassák. A 118. §. (régi 113. §.)-ban említett ministeri megbízott jogkörét, annak tiltakozása helyett tüzetesebb meghatározást tartalmazó módosítással ajánljuk elfogadásra. A kivetett társulati évi Jcöltségjárulékok valamint a társulat által felvett kölcsön kamatjának és törlesztési járulékának beszedésére s illetve behajtására vonatkozó 123. §-ban (régi 118 §.) fog lalt rendelkezéseket a bizottság összhangba hozta az 1883: XLIV. törvényczikkel, mely czélból a pénzügyminister úr meghallgatásával a törvényjavaslat eredeti 118. §-ának négy utolsó bekezdése helyett, tetemesen kibővített szövegezést ajánlunk elfogadásra. Meg kell azonban jegyeznünk hogy az 1879 : XXXIV. t. ez. 6.§-ának#) poatjában foglalt azon felosztási kulcsot, mely az egyenes adók, községi pótlékok és társulati járulékok czímén fennálló tartozásokra befizetett összegek aránylagos megosztására vonatkozik, a bizottság kielégítőnek nem tartotta s azért a jelen törvényjavaslat rendelkezéseibe fel nem vette, czélravezetőbbnek tartván, hogy azon felosztás módját a pénzügyminister az illető társulatok meghallgatása után rendeleti utón szabályozza. Ellenben a társulati kölcsönök kötésére s azok kamatjának és törlesztési járulékának beszedésére vonatkozó 1879: XXXIV. t.-cz. 7. 8. §§-ban foglalt feltétéleket s rendelkezéseket a bizottság a jelen törvényjavaslatba is felveendőnek találta s ezért megfelelően összehangzó szövegezéssel a 124. §. felvételét ajánljuk elfogadásra, megjegyezvén, hogy e szakasz e) pontjában a birtokos személyében vagy tartozása mennyiségében előállott változások egyénenkinti nyilvántartására irányuló rendelkezést vélünk felveendőnek, a járulékok behajtása körül tapasztalható rendetlenségek lehető elhárítása végett. A bizottság azonban kénytelen beismerni, hogy ereszben ugya hiteltelekkönyvi birtokváltozások, minta katasteri birtokállapotoknak felette hiányos nyilvántartása folytán, a törvényhozásnak ez irányban égető szűk-