Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-187. A vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése
66 187. szám. például a vaskohók, melyek munkaszünetet nem tarthatnak, a melyeknek léte tehát a vízhasználat folytonosságát igényli s ez irányban korlátolást tartalmazó módositást ajánl elfogadásra. Ellenben az itt megállapított s a külföldi törvényhozások alapján szerzett tapasztalatok által is okszerűnek bizonyult vasárnapi öntözésen túlterjedő öntözési vízhasználat igénybevételénél a bizottság az ipari vállalatoknak nemcsak szünetelését, hanem részleges korlátozását is teljesen kártalanitandónak véli s ez irányban a 32. § ban foglalt rendelkezés kiegészítését tartalmazó módositást ajánlja elfogadásra. A bizottság továbbá teljesen helyesnek ismerte el a törvényjavaslatnak azon egyik sarkalatos alapelvét, mely szerint a vízhasználati engedélyek csak meghatározott időre adhatók, nehogy a vizeknek közgazdaságilag lehető legelőnyösebb kihasználása örök időre lekötve legyen, s nehogy a vízhasználati engedélyek mintegy újabb adományozások (donatio) jellegét ölthessék. A bizottság azonban szükségesnek találta egyúttal azon rendelkezésnek is törvénybe iktatását, hogy lejárt engedélyek megújítása esetén mindenkor a már létező művek birnak elsőséggel, ha fontosabb érdekek nem követelik a vízhasználatnak más czélra való engedélyezését, nehogy az időleges vízhasználati engedélyezés a vállalkozási szellemre bénitólag hathasson s ezért a 34. §. ezen irányú módosítását ajánljuk elfogadásra. Hogy a vizek medrének s azok partjainak jókarban tartása a meder- s parti birtokosok kötelessége, azt a bizottság természetszerűnek találta ugyan, minthogy azonban ezen feladat kivált nagyobb folyók mentén egyes parti birtokokra s közvetlenül érdekeltekre esetleg elviselhetlen nagy terhet róvhatna, a bizottság szükségesnek találta a 41. §-ban emiitett »egyéb érdekeltek < körét tüzetesebben meghatározni s a haszon aránylagos hozzájáruláson kivül ama költségeket még az egyes érdekelt községek, az érdekelt törvényhatóságok, vagy végül a hajózás és tutajozás érdekéből az államra is kiterjeszteni, mely kiegészítéssel ajánljuk a 41. §-t elfogadásra. A 48. §. két bekezdésében foglalt rendelkezéseket a bizottság annyira különvált intézkedésnek találta, hogy azokat megfelelő szövegezés mellett két különvált szakaszba foglalva ajánlja elfogadásra, annál is inkább, mert a vizeknek hatóságilag megállapítandó sorrendben eszközlendő lebocsátása esetleg más hatóság illetékességi körébe tartozhatik. A talajnak a hatóság által rendeleti utón megállapítható művelési módok különbözetéből eredő értékcsökkenésének megtérítését a bizottság méltányosnak tartván, annak meghatározásával, hogy e megtérítés azoknak terhére esik, kiknek érdekében történt az intézkedés, ez iránti kiegészítéssel ajánljuk az 50. §. (régi 49. §.) elfogadását. Vízmosások megszüntetése esetleg nagyobb munkálatokat igényelvén, a bizottság elkerülhetlenül szükségesnek tartotta annak meghatározását, hogy az ily munkálatok költségeihez mindazok hozzájárulni tartoznak, kik a baj elhárításából hasznot húznak, illetve kik az okozható károk által veszélyeztetve vannak, s ehhez képest a közvetlen érdekeltség körét a 79. §. idézetével kiterjesztendőnek vélte az ott emiitett érdekelt községek, magán- és közvállalatok, utak és vasutakra stb. Az 56. §. (régi 55. §.) elfogadását tehát ezen kibővítéssel ajánljuk a t. háznak. Ellenben a törvényjavaslat 56. §-át, mint a magántulajdonnak kártalanítás nélküli korlátolását a bizottság elejtetni véli. A bizottság azonban teljesen indokoltnak tartja, hogy a kisajátítási törvény rendelkezései a vízmosások meggátlása czéljából szükséges területekre is kiterjesztessenek, s ezért a törvényjavaslat 59. §-ának első bekezdését önálló 57. §-ként véli felvétetni. A törvényjavaslat 59. §-ának második bekezdését, mely rendelkezést nem tartalmazza, bizottság elhagyandónak véli annál is inkább, mert az a következő 60. §-ban foglalt rendelkezések folytán teljesen nélkülözhető. Ezen szakasz utolsó bekezdésének elégtelen rendelkezése helyett azonban a bizottság szükségesnek tartja egy újabb szakaszban a 61. §-ban egyrészről a szolgalomra jogosítottnak s másrészről a szolgalommal terhelt terület birtokosának jogait s kötelezettségeit világosaE meghatározni s azt elfogadásra ajánlani.
