Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-187. A vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

187. szám, A vízjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése. A képviselőház 1885. évi január hó 2Ö-án tartott ülésének 561. számú határozatával a vízjogi törvényjavaslat tárgyalására külön alakított 2l-es bizottság osztatlan örömmel fogadta a kormány ezen előterjesztését és egyhangúlag elfogadta azt a részletes tárgyalás alapjául. A bizottság ugyanis bírálatában czélszerűnek ismerte el a törvényjavaslat azon irányát, hogy a vizek iránti tulajdon kérdésének teljes mellőzésével s az eddigi jogos alapon avagy tényleges használaton alapuló szerzett jogok teljes épségben tartása mellett, csakis a vizeknek közgazdaságilag lehető legteljesebb kihasználása iránti rendelkezésekre szorítkozott. A törvényjavaslat ennélfogva kimerítő rendelkezéseket tartalmaz a vizek használatának és rendezésének minden ága és neme iránt; szabályozza a bárminemű vizimíívek létesítésére megkívántató hatósági engedélyezés körüli eljárást; rendezi a concurráló viszonyok kiegyenlítését; megállapítja a kényszerjogok s vízvezetési szolgalmak feltételeit; felöleli a vizrendészetet; szabatosan megállapítja a hatóságok illetékességi körét s eljárását s végre az annyira szükséges nyilvántartás érdekében létesiti a vizikönyvek intézményét. Ellenben mellőz e törvényjavaslat minden elméleti vizosztályozást s nem teszi sem államivá a hajózható folyókat, sem nem nyilvánítja a többek határát érintő vizet közvíznek, avagy a parti birtokosokat megillető magánviznek s igy elkerüli a partbirtok hossza s a vízfolyások középvonala szerint megosztható eldarabolt vízhasználatokból származó többnyire igen vitás s alig valósitható jogigényeket; hanem fentartja a vízfolyásokat a maga egészében, mint önálló s a parti birtoktól független joganyagot, mely ezen alakban a, közgazdaságilag lehető legnagyobb kihasználásra legalkalmasabb. E mellett a törvényjavaslat gondosan elkerüli, hogy a vízhasználat bármely ágának kiváltságos előnyt nyújtson. Egyenlő jogvédelmet biztosit valamennyi vízhasználatnak; a már létező vízhasználatoknak pedig mégkorlátozását is csak teljes kártalanítás mellett engedi meg, minek lehetősége természetszerűé ,i csak nagyobb közgazdasági előny esetén fordulhat elő. E szerint tehát a javaslatnak leginkább- közgazdasági jellege lép előtérbe, a mennyiben a vízhasználati jogok szabályozása által legfőkép vízhasználati vállalatok keletkezését s a már létezőknek fejlesztését igyekszik előmozdítani. A vizek kártékony hatása elleni védelem a vizjognak legegyszerűbb elemi feladatai közé tartozik s e tekintetben már legrégibb hazai törvényeink elég egészséges és gyakorlati elveket állapítottak meg; újabb törvényalkotásaink pedig a tökély oly fokán állanak, hogy e részben