Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-221. 1885. évi XI. törvényczikk, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról
262 221. szám. 37. §. A ministereknek, az állami számvevőszék elnökének és az államtitkároknak özvegyei a 34. §. a), b), c) és 35. §. 4. és 5. pontjaiban meghatározott feltételek mellett, az esetben is állandó ellátásra tarthatnak igényt, ha férjök ezen minőségekben csak három évig szolgált, tekintet nélkül arra, vájjon a férj a tényleges szolgálatban, vagy nyugdíjazott állapotban halt-e meg. Az özvegyi nyugdíj összege, ha az özvegy a férj hosszabb szolgálati idejénél fogva magasabb nyugdíjra igényt nem tarthatna, a minister és az állami számvevőszék elnökének özvegye részére évi 2,000 frtban s az államtitkáré részére 1,000 frtban állapitandó meg. 38. §. Az özvegy özvegyi nyugdíjából nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 39. §. Azon özvegy, kinek a jelen törvény értelmében folytonos ellátásra van igénye és kinek férje halálakor legalább három még anyai ellátásban álló gyermeke van, illetőleg teherben van, akár édes, akár mostoha gyermekei azok, azon gyermekei számára, kik a szabályszerű kort (41. §.) még nem érték el, ha az elhalt férjtől vagy szintén igényjogosult korábbi férjtől származnak, szabályszerű koruk elértéig nevelési járulékot is kap. Nevelési járulékot kapnak továbbá — tekintet nélkül számukra — a törvény által meghatározott kort még el nem ért szülőtlen árvák is, ha anyjok, s illetőleg mostoha anyjok, atyjok után folytonos ellátásra igényt tarthatott volna. Ha az özvegynek állandó ellátásra van igénye, az a körülmény, hogy a gyermekek a tényleges szolgálat ideje alatt vagy nyugdíjas állapotban nemzettek-e, a nevelési járulékra befolyással nincsen. 40. §. A nevelési járulék az anya járulékát képezi s azzal nem a gyermek, hanem az anya s esetleg a gondnok vagy gyám rendelkezik. 41. §. Állami tisztviselők figyermekei 20 éves, leánygyermekei 18 éves, altisztek és szolgák figyermekei 16 éves, leánygyermekei pedig 14 éves koruk betöltéséig részesülnek a nevelési járulékban. 42. §. Azon gyermekek nevelési járulékát, kik hazai intézetekben iskolába járnak, vagy képzőművészetet tanulnak, az illető minister a szabályszerű kor betöltése után is — tanulmányaik befejeztéig — legfelebb azonban 24 éves koruk betöltéséig meghagyhatja, ha előhaladásukat igazolják. 43. §. A nevelési járulék atyátlan árvák számára fejenkint és külön minden árva részére a következő mérvben állapittatik meg: 1. tisztviselők, tanárok és az 1875 : XXXII. t.-czikk intézkedései alá nem eső tanitók után maradott gyermekeknél az anyát megillető ellátásnak egy hatod (V«) részével. A nevelési járulékoknak valamennyi gyermekre eső összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. Ha tehát hat gyermeknél több látandó el nevelési járulékkal, minden egyes gyermek számára csak azon járulék utalványozandó, mely, az özvegyi ellátás összegét elosztva a gyermekek