Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-221. 1885. évi XI. törvényczikk, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról

221. szám. 263 számával, egy gyermekre esik. De ha később egy vagy több gyermek nevelési járuléka megszűnik, ezek megszűnt járuléka is a többinek javára osztandó szét s az özvegyi ellátással felérő egész összeg, valamennyi gyermek részére mindaddig meghagyandó, mig egynek-egynek járuléka annak V«-át el nem éri. 2. A pénzügyőrségi (adó- és vámőrségi) szemlészek és minden más altiszt után maradott gyermekeknél évi 18 frttal; 3. pénzügyőrségi (adó- és vámőrségi) fővigyázók, vigyázók és a szolgák, valamint az altisztek és napszámosok kivételével a 27. §-ban emiitett alkalmazottak után maradt gyermekeknél évi 12 frttal. 44. §. Szülőtlen vagy oly atyátlan árvák, kiknek anyja, azon okot kivéve, hogy férje Öt évig nem szolgált s még a 47. §. határozmányai szerint sem tarthat folytonos ellátásra igényt, bármi más oknál fogva állami ellátásban nem részesül, vagy azt újabb férjhezmenetele folytán, vagy más oknál fogva elvesztette, a törvényben meghatározott koruk eléréséig, nevelési járulékkép az atyátlan árvák számára kijáró nevelési járuléknak másfélszeres összegét kapják. 45. §. Eltűnt és fel nem található tisztviselő, altiszt vagy szolga nejének és gyermekeinek, ha egyébként a törvényes feltételek megvannak, az özvegyek és árvák számára jelen törvény által megállapított ellátás ideiglenesen és mindaddig utalványoztatik, mig a férj, illetőleg az apa elő nem kerül vagy törvényesen holtnak nem nyilvánittatik; a mennyiben az ellátás élvezetére jogosító törvényes feltételek létezni előbb meg nem szűnnek. 46. §. Az a körülmény, hogy a férj a tényleges szolgálat tartama alatt, vagy már nyugdíjazott állapotban halt-e meg, az özvegy és gyermekek állandó ellátásának jogosultságára befolyással nincsen; ha azonban a férj nyugdíjazott állapotban halt el, az özvegy és a gyermekek járandósága sem' egyenkint, sem pedig együttvéve nem lehet nagyobb, mint az a nyugdíj, melyet a férj élvezett. 47. §. Azon tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyei és árvái, kiknek férje, illetőleg atyjuk, életét a szolgálat teljesítése közben vagy nyilván bebizonyithatólag annak következtében vesztette el, a 35. és 50. §-okban foglalt korlátozások fentartásával, a 36., 37., 43. és 44. §-okban megállapított folytonos ellátásra akkor is igényt tarthatnak, ha férjök öt évi szolgálattal ugyan nem bir, de a 34. és 39. §-okban előirt egyéb feltételek megvannak. Ezen kedvezmény az ideiglenesen vagy korengedély mellett alkalmazottak hátrahagyott családjára is kiterjed. 48. §. Özvegyek és árvák, ha folytonos ellátásra igényök ugyan nincsen, de férjök s illetőleg atyjok nyugdíjigényre jogot adó állomáson vagy minőségben volt alkalmazva s özvegyeknél a 34. §. a)—c) pontjaiban előirt feltételek megvannak, — a 35. §. 1. és 2. pontjában megjelölt esetek kivételével — együttvéve a férj -legutóbbi beszámítható évi fizetésének egy negyedét kapják egyszer-mindenkorra végkielégitésképen. 49. §. Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával, utószülötteknél a születés napjával, szülőtlenekül tekintendő árvák ellátási igénye mindkét szülő elhaltával s esetleg azon nappal áll be, melyen az anyának nyugdíjigénye bármely okból megszűnik.