Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-221. 1885. évi XI. törvényczikk, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról
221. szám. 261 III. FEJEZET. Az özvegyek és árvák ellátásáról. 34. §. Állandó ellátásra, ha az erre szükséges s alább megjelölt kellékek megvannak, csak az a nő, s illetőleg avval nemzett gyermekek tarthatnak igényt, kinek férje, illetőleg atyjuk nyugdíjigényre jogosító alkalmazásban legalább öt, s ha korengedély mellett alkalmaztatott, legalább tiz évig szolgált, s illetőleg azon özvegy, ki a) férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra; b) férjével a nyugdíjigény beálltakor együtt él; c) erkölcsös életet folytat. 35. §. Az előző 34. §-ban megkívánt általános kellékeken kivül az alábbi pontokban felsorolt esetekre, még a következő külön rendelkezések állapittatnak meg: 1. Azon nő, ki a köteles szolgálati idő kitöltése, vagy 65 éves korának betöltése után nyugdíjazott egyénhez ment férjhez, valamint az ezen házasságban nemzett gyermekek — a temetkezési járulékot kivéve — más ellátásra vagy részeltetésre igényt nem tarthatnak. 2. Azon no, ki a köteles szolgálati idő lejárta vagy 65 éves korának betöltése előtt nyugdíjazott egyénhez ment nőül, s az ezen házasságban nemzett gyermekek a temetkezési járulékon kivül ellátásra igényt csak akkor tarthatnak, ha a férj a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, legalább három évig szolgált. 3. Azon nő, a ki 60 évesnél idősebb- férjhez ment nőül, állandó ellátásra csak az esetben tarthat igényt, ha a férje a házasság megkötése után legalább még három évig szolgál, vagy ha a házasságból gyermekek származnak, vagy az által gyermekek törvényesíttetnek. Ezen esetben a házasságból származó vagy az által törvényesített gyermekek is az általános szabályok szerint igényjogosultaknak tekintendők. 4. Azon nő, a ki a férj halálakor férjével nem él együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be, a férj után semminemű ellátásra igényt nem tarthat, gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak és szülők nélküli árváknak tekintendők. 5. Azon nő, a ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik, illetőleg az 5. §. 4. pontjában emiitett hatálylyal elitéltetik, ellátási igényét szintén nem érvényesítheti, s ha már állandó ellátásban részesül, azt elveszti, gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak s szülők nélküli árvákul tekintendők. 36. §. Az állami tisztviselők özvegyei, ha állandó ellátásra tarthatnak igényt, a férj beszámítható javadalmazásának (6. §. b) pont) 600 frtjáig ennek 507o-át; ha pedig a férj beszámítható illetményei 600 frtot meghaladnak, az első hatszáz forint után 507°-ot, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 207«-ot kapnak özvegyi nyugdíj fejében; az özvegyi nyugdíj összege azonban — nevelési járulék nélkül — évi 2,500 frtot meg nem haladhat. A pénzügyőr, csendőraltiszt és szolga özvegyének ellátása a férj beszámítható utolsó javadalmazásának egyharmad részéből áll. Ugyancsak a férj beszámítható utolsó javadalmazásának 7«-dában részesitendők a 17. §-ban felsoroltak özvegyei, kivéve a napszámosok és munkások özvegyeit, kik ellátásra igényt nem tarthatnak.
