Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150. szám. 169 évnegyedenként és előlegesen 57« kamat fizetendő. Ezen követelés más megállapodás hiányában a házkőzösségi tagok jutalékát a részesülés arányában terheli és a zálogjog telekkönyvi bekeblezése az osztály telekkönyvi keresztülvitele alkalmával hivatalból eszközlendö. 31. §. Azon házközösségi atyának vagy anyának, valamint a házközösség elaggott, vagy munkára képtelen azon más tagjának, a ki csak saját osztályrészét kapja ki, jogában áll kivánni, hogy a neki jutott osztályrész tulajdonjogának átengedése mellett, a házközösség többi jogosult tagja által kellő eltartásban részesittessék, vagy e ezélból részére megfelelő pénzösszegben évi járadék fizettessék, A munkaképtelenség tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolandó. Az eltartásra vagy az annak megfelelő pénzösszeg élvezetére szerzett jogosultság, illetve az arra nézve elvállalt vagy hatóságilag kimondott kötelezettség, valamint a tulajdonjog átruházása telekkönyvi bejegyzés által biztosíttatik, mire nézve az eljáró szolgabíró a határozatban és az osztály-levélben intézkedik. 32. §. Azon házközségi tag osztályrésze, a kinek részére a házközösségbe felvétele alkalmával a többi házközösségi tagot megilletőnél több vagy kevesebb jogosultság biztosíttatott, a felvételi szerződés alapján határozandó meg. 33. §. Azon körülmény, hogy a házközösségi tag, bár a házközösségből ki nem lépett, jogosultan azon kivül él, vagy jogosultan kilépett, de a visszalépésre jogosultsággal bir, az ily tag társtulajdoni jogait, ha a ^házkőzösségi vagyonra nézve ki nem elégíttetett, meg nem szünteti; de a 30. §-ban foglalt intézkedésen felül annyiban korlátozza, hogy ha a házközösség vagyona a tag kilépése óta gyarapodott, csakis azon vagyonra bir igénynyel, a mely a házközösségből történt kilépésekor már megvolt. Ha pedig a házközösségi vagyon, a házközösségen kivül élése vagy abból lett kilépése óta fogyott, igényének meghatározásánál, az osztály alkalmával tényleg meglevő vagyon veendő alapul. A közösségi vagyonból a házközösségen kivül élőnek vagy abból kilépettnek netaláni kiképzésére fordított költség pedig, ha a házközösség tagjainak többsége azt kívánja, a kilépettnek terhére minden esetben beszámítandó. 34. '•§.; Azon személy, a ki a házközösségi elhunyt tag jogaiba végrendelet alapján lép, ha a házközösségen kivül él, csakis azon házközösségi vagyonra bir igénynyel, a mely jogelődének elhalálozásakor már megvolt. Ha azonban a házközösségi vagyon a jogelőd elhalálozása után fogyott, a végrendeleti jogutód csakis az osztály alkalmával tényleg létező vagyonra bir igénynyel. Ily esetekben az eljáró szolgabíró az elhunyt hagyatékára vonatkozó örökösödési eljárás állásáról (13. §. 5. p.) részletes tudomást szerez, ahoz alkalmazkodik és intézkedéseiről a hagyatéki bíróságot, esetleg, ha per van folyamatban, az örökösödési pernek bíróságát is értesiti. 35. §. A szolgabíró hivatalos beavatkozás esetében is az osztály megtétele végett mindenekelőtt az egyezséget kísérli meg. Az egyezség az esetben is figyelembe veendő, ha később az eljárás bármely fokozatában, de a véghatározat jogerőre emelkedése előtt jön létre. KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. V. KÖTET. 22