Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

170 150. szám. 36. §. Ha az egyezség nem sikerül, a szolgabíró első sorban az iránt hallgatja ki a feleket, hogy a házközösség megszüntetését a vagyon tényleges felosztásával kivánják-e eszközölni, avagy csak a tulajdonjog arányát akarják-e megállapítani (19. §.). A 25. §. esetében az atya a saját maga és gyermekei illetőségének természetben való kiadatását akkor is követelheti, ha a fennálló szabályok szerint szavazatképes jogosultak többsége az egész házközösség vagyonának tényleges felosztását nem kívánja. Tényleges felosztás esetében a szolgabíró mindenekelőtt azon személyek osztályrészét állapítja meg, kik a házközösségbeli többi taggal egyenlő jogosultsággal nem birnak. Ezután a többi házközösségi tagok osztályrészei állapittatnak meg a 24. és azt követő §-ok elvei szerint. Az ingatlan vagyon tényleges felosztása esetében kiváló gond fordítandó arra, hogy az osztályrész lehetőleg egy tagban adassék ki, és ha a jogosultak meg nem egyezhetnek a felett: hogy kinek, mely tárgy adassék ki osztályrészül, a kiosztás sorshúzás mellett eszközlendő. Ha a felosztáskor a felek az egyes tárgyak becsértéke iránt közmegegyezéssel meg nem állapodnak, akkor a földadó alá eső ingatlanok becsértékének megállapítására nézve a a katasteri tiszta jövedelem mérvadó, egyéb tárgyaknál a községi-elöljáróság által eszközölt becslés; jogában áll. azonban mindenik félnek, ha az ily alapon kiszámított becsárakat el nem fogadja, a szolgabíró által szakértők alkalmazásával eszközlendő becslést követelni, melynek költségei, ha nem módosul a korábbi becslés, az azt kérő fél által viselendők. 37. §. , Ha valamelyik fél jogosultsága válik kérdésessé, a születés törvényességének, vagy végrendeleti örökös ellenében, a végrendelet érvényességének megtámadása miatt: ez esetben az eljáró szolgabíró a további eljárást felfüggeszti, és ha a vitássá vált kérdés iránt nincs már per folyamatba téve, a körülményekhez képest, meghatározván, melyik fél utasíttatik perre, egyszersmind a kereset be nem adásának következményeit megállapítja, s a kereset beadására 30 napi zárhatáridőt tűz ki. Az ily keresetek, midőn közvetlen csak a házközösségi tagok jogait érintik és csak azok vagy olyanoknak vélt személyek közt folynak, sommás eljárásra s elsőfokúlag a járásbíróságok hatásköréhez tartoznak, még akkor is, ha különben a rendes perútra tartoznának és a rendes bírói illetékességtől eltérésnek helye nem volna. A szolgabíró a 30 nap lejártával, ha a kereset megindítása előtte felzet bemutatásával nem igazoltatott, ugy azon esetben is, ha a kereset kellő időben megindittatott, de , jogerejüleg végelintézést nyert, mi az érdekelt felek által bejelentendő : az eljárás folytatása iránt hivatalból intézkedik. Ha valamely házasság érvénytelenítése iránt per van folyamatban, melynek kimenetelétől egyik fél házközösségi tagsági jogosultsága függ, az osztály azon házközösségben, melyhez ezen tag tartozik, a per befejeztéig függőben tartandó, ha csak közte és a többi házközösségi tagok közt annak osztályrésze kiadatása vagy biztosítása iránt más megállapodás nem jön létre. 38. §. A szolgabíró az arány megállapítására illetve a tényleges osztályra nézve hozott határozatát kihirdeti, és jogerőre emelkedése után annak alapján az osztálylevelet a 16. §. értelmében kiállítja, kihirdeti és az osztály telekkönyvvi keresztülvitele iránt hivatalból intézkedik (9., 10. §§.). >