Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

166 150. szám. használt kulcsot szabatosan megjelöli és az egyeseknek, ágaknak vagy családoknak az ingó vagyonból jutott osztályrészt darabonként megnevezi, az ingatlan vagyonbeli osztályrészt pedig ugy térmértékére, mint fekvésére nézve körülirja. Az osztálylevelet a jelenlevő érdekeltek szintén aláírják, illetve kézvonásaikkal ellátják (6. §.). 17. §. Ha az árvaszék az egyezség helybenhagyását feltételekhez köti (7. §.), azoknak elfogadása végett az eljáró szolgabíró a helyszínén az összes érdekeltekkel — szabályszerű megidéztetésük után (14. §.), késedelem nélkül újabb tárgyalást tart, és az egyezséget, illetve az osztálylevelet a létrejött megállapodás értelmében kiállítja. Ezen tárgyalás a 2. §-ban kiszabott határidő lejárta után is folytatandó, valamint akkor is, ha az érdekelt felek között az egyezség létrejött, azonban a felek akaratától nem függő más okokból még meg nem erősíttetett. Ha a 10. §. esete forog fenn, az ügy egyezségi utón leendő befejezését az említett határidő lejárta szintén nem akadályozhatja. 18. §. A jóváhagyott egyezség az abban foglalt kötelezettség teljesítésére az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §. értelmében végrehajtható közokirat erejével bir. A végrehajtás elrendelése az összegre való tekintet nélkül azon járásbíróság hatásközéhez tartozik, melynek területén az illető házközösség fennállott. H. Fejezet. Hivatalos beavatkozás. 19. §. A 2. §-ban kitűzött két évi határidő lejárta után, a házközösség megszüntetése iránt az eljárás mindazon házközösségeknél, melyekre nézve az egyezség létre nem jött (11 —17. §§.), a mennyiben a hivatalos beavatkozás a szavazatképes jogosultak többségének kérelmére már előbb folyamatba nem tétetett, hivatalból megindítandó. A házközösség megszüntetése a vagyon tényleges felosztásával eszközlendő, ha azt a házközösségi vagyonhoz jogosultsággal bíró tagok többsége kívánja. Ellenkező esetben még akkor is, ha a házközösségi vagyonból egy vagy több tagot illető részre végrehajtás vezettetik, csak a tulajdonjog aránya állapittatik meg (29. és 56. §§.). 20. §. A szolgabíró saját járására nézve pontos jegyzéket vezet a még meg nem szüntetett házközösségekről, és mindazokra nézve, a melyeknél a 19. §. szerint hivatalos beavatkozásnak van helye, megszerzi a községi elöljáróság útján az osztály megtételére szükséges adatokat (21. §.) és minden házközösségre nézve külön-külön a helyszínén tartja meg a szabályszerű hivatalos tárgyalást. 21. §. , A községi elöljáróság a szolgabíró meghagyása következtében: 1. a 13. §. 2—5. pontjaiban meghatározott teendőket teljesiti, 2. ha a házközösség vagyonára nézve oly személy is bir jogosultsággal, ki jogosultan a házközösségen kivül él, vagy abból szintén jogosultan kilépett, de a közösségi vagyonból igényére nézve még ki nem elégíttetett, vagy a ki a házközösségi tagnak végrendeleti örököse és a közösségi vagyonból kielégítést nem nyert, meggyőződést szerez arról, hogy a házközösség vagyona az illető tag kilépése alkalmával, illetve a végrendelkező elhunytakor miből állott és azóta gyarapodott-e vagy fogyott? és