Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150. szám. 167 3. ha azon személy kiképzésére, ki jogosultan a házközösségen kívül él, vagy ebből szintén jogosultan kilépett, de a közösségi vagyonból igényére nézve ki nem elégíttetett, a házközösség által a rend szerintinél nagyobb költség fordíttatott, a házatyát, illetve a házanyát lehető rövid záros határidő kitűzése mellett arra utasítja, hogy az azon tag kiképzésére fordított költségnek az osztály alkalmával be- vagy be nem számítására, valamint első esetben azon költségnek számszerinti összegére nézve egyezséget igyekezzék létrehozni. 22. §. A 21. §-ban meghatározott teendők végeztével a községi elöljáróság az összes iratokat az illetékes szolgabírónak megküldi, és ugyanazon alkalommal szerzett tapasztalatairól valamint a netaláni kiképzésre fordított költségekre nézve létrejött egyezségről, vagy arról, hogy az egyezség nem sikerült jelentést tesz. 23. §. A községi elöljáróság jelentésének vétele után a szolgabíró, ha előzőleg valamely pótlás elrendelését szükségesnek nem tártja, az osztály megtétele végett az illető községben lehető rövid időre határnapot tűz ki, a melyre az érdekelteket a 14. §. szerint megidézi. 24- §. Hivatalos beavatkozás esetében ugy a tulajdonjog arányának megállapításánál, valamint a házközösség ingó és ingatlan vagyonának tényleges felosztásánál, a házközösség jogosult tagjait egyenlő osztályrész illeti (1873. évi XXIX. t.-cz.), és mindenik jogosult tag, a mennyiben a 25. §. másként nem intézkedik, saját illetőségét teljes tulajdonául kapja meg. 25. §. A hivatalos beavatkozás alkalmával még életben levő atyának és a tőle származó gyermekeknek, mint házközösségi tagoknak, a házközösségi vagyonból járó jutaléka az atya tulajdonába adatik át, oly megszorítással, hogy utánna ugy abban, mint saját jutalékában ezen és a netán később születendő s őt túlélő gyermekek, illetve ha ezek valamelyike előtte elhal, az annak helyébe lépő unokák a törvényes örökösödés szabályai szerint kizárólagos örökösödési joggal birnak. Ezen örökösödési jog az ingatlanokra a tulajdonjog bekeblezésével egyidejűleg telekkönyvileg bejegyzendő, halálesetre szóló rendelkezés által nem korlátozható, és a törvényes örökösödésre hivatott emiitett leszármazókat arra való tekintet nélkül illeti, vájjon jogosult házközösségi tagok voltak-e vagy sem! A szülőknek a fennálló törvényeken alapuló azon kötelessége, mely szerint gyermekeik tartásáról és neveltetéséről gondoskodni tartoznak, érintetlenül marad. 26. §. Ha valamely házközösségben a még életben levő nagyatyától vagy szépatyától leszármazott utódok birnak tagsági jogosultsággal, a 25. §. intézkedése a nagyatyára, szépatyára és ennek azon gyermekeire, kiknek nincsenek leszármazói, nem alkalmazandó és ugy a nagyatya vagy szépatya, valamint ennek leszármazóval nem biró mindenik gyermeke és atyátlan unokája vagy dédunokája, a 24. §. szerint, teljes tulajdonul kapja ki saját jutalékát. 27. §. A házközösségben tagsági jogosultsággal biró azon gyermek, kinek házastársa van, de leszármazója nincs, a 25. §. esetében is jogosítva van, a hivatalos beavatkozás alkalmával követelni, hogy saját osztályrésze az atya és annak többi gyermekei osztályrészével ne egyesittessék, hanem neki adassék át teljes tulajdonul; az atyának és többi gyermekeinek