Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

150. szám. 159 A jelen §ban szabályzóit perre utasítás esetén kivül felfüggesztő hatálylyal birhat az osztályra az azt megelőzőleg a házasság érvénytelenítése iránt netán folyamatba tett per, ha annak valamelyik fél házközösségi tagságára befolyása van és a többi tagokkal kielégíttetése iránt más megállapodás létre nem jő ; magát a jelen szakaszban szabályzóit perre utasítást azonban az eljárás felfüggesztésével egybekötve nem lehet azon esetre is kiterjeszteni, midőn valamelyik fél tagsági jogosultsága azon czímen támadtatik meg, hogy házassága, mely által házközösségi taggá vált, nem lenne érvényes, minthogy a kereset meg nem indítása esetére sem lenne a házasság érvénytelennek tekinthető, a családi állapotra és különösen a gyermekekre ebből származható hátrányos következmények miatt, s a pert más házközösségi tag, mint a házastárs mégsem indíthatja, a többi tagok kifogása tehát figyelembe sem vétethetnék, minthogy továbbá a házastársat ily perre a házasélet felbontására utasítani nem lehet a hatóságok feladata, s az ily perek természete és tárgyalási módja sem engedi meg az ily rövid határidőhöz való kötést, mint a mely e szakaszban felvétetett, minthogy végül azon perek nagyrészt még az egyházi bíróságok elé tartozván, a járásbíróság elé, s rövidebb eljárásra egyáltalában nem utalhatók. 8. E fejezet végén a szolgabírói határozatokra nézve ép ugy, mint az előző fejezet végén az egyezségek tekintetében, s azok birói végrehajthatóságának biztosítása végett, tekintettel az 1881. évi LX. t.-czikkre, szükséges külön szakaszban kimondani, hogy azok végrehajtható közokirat erejével bírnak. III. RÉSZ. Titkos osztályok. Ezek figyelembe vétele által a házközösségek megszüntetése lényegesen könnnyittetvén: nemcsak elfogadtatott a ministeri törvényjavaslat, hanem még kibővittetett azzal, hogy figyelembe veendők akkor is, ha hivatalos beavatkozás végett, kitűzött első tárgyalás alkalmával jelentetnek be; ha tehát ezen tárgyalás a 2. §-ban meghatározott két évi határidő lejárta után tűzetik ki, ez által a bejelentés határideje tényleg még továbbra is meghosszabbittatik. IV. RÉSZ. Vegyes intézkedések. 1. A m. törvjav. 37. §-a 43. §-ként tárgyánál fogva első helyre sorolandó, a m. törvényjav. 36. §-a mint 44. §. kiegészíttetett azzal, hogy az ingatlan vagyon átadása hatósági közbejövetellel csak a felek valamelyikének kérelmére eszközlendő, mert ha a felek maguk egyetértöleg birtokba veszik osztályrészeiket és ekként nincs szükségük hatósági közbejövetelre, annak költségeivel nem terhelhetők, mérnököt pedig a kihasitásnál minden esetben alkalmazni nem szükséges s ez okból mérnök helyett > szakértő« kifejezés használtatott. 2. Azon okok, melyek miatt nem engedhető meg, hogy az osztálylyal elégedetlen fél a közigazgatási eljárás befejezése után a birói utat vegye igénybe, kifejtettek terjedelmesen a C) alatt előre bocsátott általános megjegyzésekben. Egyedül azokra nézve, kik szabályszerű idéztetésük mellőzése miatt az eljárásról egyáltalában tudomással nem birtak, s kiknek igy alkalmuk sem volt igényüket érvényesíthetni, az osztálynál pedig mellőztettek, kell ezen jogsérelem orvoslására módot nyújtani, azon intézkedés hasonlatosságára, melyet az 1831. évi LIX. t.-czikk 50. §-a a polgári peres eljárásnál felmerülhető ilynemű esetekre nézve tartalmaz. Ezért alkottatott a 45. §. 3. Hasonlólag űj szakaszt képez a 46. §., mely az osztályos társak közti szavatosságot szabályozza azon esetre, ha az egyik vagy másik osztályos társnak jutott osztályrész egészben