Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-150. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

160 150. szám. vagy részben elpereltetik, de a szavatosság elvénél fogva csak akkor, ha oly jogalapnál fogva pereltetik el, mely már az osztály megtételekor fennállott. A törvényjavaslatnak oly kiegészítése ezen intézkedés, melynek szükségessége természetes következménye az osztály előtt az összvagyonra nézve fennállott közös jogosultságnak s e jogosultság arányában meglevő részesülési igénynek. 4. A m. törvényjavaslat 38. §-ánál, mely a bélyeg- és illetékmentességet szabályozza, tekintettel arra, hogy visszaélések, de másrészt a zaklatások is elkerültessenek, melyekre a törvény minden legkissebb hiánya okul szolgálhat, szükségesnek vélte az igazságyügyi bizottság az egyes felmerülhető eseteket közelebbről megjelölni, s ekként a bélyeg- és illetékmentességet kimerítőbben szabályozni, hogy a házközösség megszüntetésénél az osztályrészek kiegyenlítése végett előfordulható ajándékozási, csereszerződések és vételek is, mennyiben csak házközösségi tagokra vonatkoznak, az osztály hathatósabb elősegítése végett a bélyeg- és illetékmentességben részesittessenek. S miután a gyermekek és atyjuk osztályrészeinek a 25. §. szerinti egyesilése következtében, a gyermekek osztályrészük tulajdonához csak atyjuk halálával jutnak, ezeknek egyenlő elbánásban részesitése megköveteli, hogy az illetékmentesség a házközösséghez tartozott vagyon ezen átszállása esetére is kiterjesztessék. Az anyakönyvi kivonatok bélyegeinek fizetésével, melyek az osztály eszközlése végett hivatalból beszerzendők, ugyanazon okokból, melyek az ily czélra beszerzett telekkönyvi kivonatokra nézve fenforognak, a felek nem lévén terhelhetők, a bélyegmentesség azokra is kiterjesztetett. Az éhez képest átalakított szakasz 47. §-ként lett*a bizottság által szövegezve. 5. Miután közérdek szempontjából szorgalmaztatik a házközösség mielőbbi megszüntetése, mely okból a jelen törvényben bizonyos határidő lejárata után az a felek kérelme nélkül is hivatalból eszközlendö, s ugy a bélyeg- mint az illetékmentesség megadatik, méltányos, hogy a házközösség megszüntetése végett már eddig eszközlött osztályok is, a mennyire kivihető, bélyeg és illetékmentességben részesittessenek, ez okból a bizottság által felvett 48. §-ban újabb alkalom adatik az 1872. évi június 9-én kelt s az 1873. évi XXVIII. t.-czikk 3-ik §-ban fentartott rendelettel e tekintetben megadott kedvezmény igénybevehetésére. 6. A 42. §. végén emiitett tanács összeállítására nézve, mely harmadfokulag van hivatva házközösségi ügyekben határozni, több választás engedélyezendő az igazságügyi ministernek, mint a mennyit a 42. §. szerkezete megenged, hogy esetleg a magasabb birói karból is választhasson tanácstagot, ez okból a 42. §. vége megfelelően módosíttatott. 7. A törvényjavaslat végén új 56. §-ban foglaltattak össze a függőben levő ügyekre vonatkozó átmeneti intézkedések. Ami az alaki jogot, az eljárási szabályokat illeti, azok szerint a még teljesen be nem fejezett ügyek minden nehézség s átmeneti külön intézkedések nélkül tovább folytathatók az eljárás bármely fokozatában, miután eddig is a közigazgatási hatóságok jártak el, s azok eljárása ugyanazon elvekre, ugyanazon felebbviteli rendszerre volt alapítva, csak hogy az eljárás jelenleg kimerítőbben szabályoztatik és másod- ugy harmadfokú hatóság szervezése szakértöbb elemek belévonása tekintetéből módosittatik. Ezen törvényjavaslatnak az anyagi jog terére tartozó intézkedései azonban, minők különösen a 25—34. §§-okban foglaltatnak, azon ügyekre, melyeknél az osztály vagy egyezség útján, vagy szolgabírói határozattal már megtétetett, bár az jogerőre még nem emelkedett, nem alkalmazhatók, minthogy ez esetleg az osztály és más már törvényesen megtörtént hivatalos cselekmények felforgatását vonná maga után, s ezekkel már biztosított jogokat sértene meg; e tekintetben tehát kivétel megállapítása szükséges. Az 1873. évi XXIX. t.-czikk 4. §-ban a hitelezőnek adott azon jog, hogy az adós ház-