Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-147. Törvényjavaslat, a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság vágvölgyi vonalainak Szered és Galgócz-Lipótvár állomásai között épitendő összekötő vonaláról és az 1882. évi XLV., valamint az 1884. évi X. t.-czikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok némely határozatainak módositásáról

147. szám. 129 Az engedélyezés módozata a most idézett §. második kikezdése szerint az lenne, hogy mig e vonalra is az 1882. évi XLV. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmányban megállapított üzleti feltételek alkalmaztatnának, addig az építési feltételek meghatározása a közmunka,és közlekedésügyi ministerre bízatnék annyiban, a mennyiben a vonal viszonyaihoz s a még megtartandó közigazgatási bejárás eredményéhez képest az előbb idézett engedélyokmányban megállapított építési feltételektől eltérő határozmányok i előírása szükségesnek fog mutatkozni. Ezen összekötő vonal kiépítése folytán különben a nagyszombati fejállomáson jelenleg szükséges nehézkes kezelés megszűnik és a budapest-szered-zsoluai kiviteli fővonal mintegy 15 kilométerrel rövidebb lesz, mely körülmény ugy vasut-üzleti, mint közgazdasági szempontból is figyelemre méltó. A törvényjavaslat 2-ik, 3-ik és 4-ik §-aiban a társaság által a vágvölgyi vonalakra nézve igénybe vehető kamatbiztositás végleges rendezése ezéloztatik, mely intézkedés indokolásául a következők szolgálnak. Az 1882. évi XLV. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 22. §-ában ki van mondva, hogy: »az engedélyes társulatnak a közte és az annak idején fenállott kormányok között létrejött szerződései szerint meghatározott s a monarchia két fele által viselt évi kamatbiztosítéki átalányának a magyar államot illető része a írencsén-zsolnai rész forgalomba tétele napjától kezdve az engedély egész tartamára a trencsén-zsolnai vonal számadásszerűleg.kimutatandó építési tőkéje, úgyszintén a cserekép átengedett vágvölgyi vasút pozsony-trencséni vonalának és szárnyvonalainak becsára után számítandó 5Y«°/o kamatozásnak megfelelő tiszta jövedelmi hányaddal felemeltetik ;< — az 1884. évi X. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 22-ik §-a szerint pedig a kamatbiztositási átalánynak még további felemelése biztosíttatik azon tisztajövedelmi hányad alapján, mely a csácza-határszélí vonal számadásszerűleg kimutatandó építési tőkéje után számítandó 57»°/o kamatozásnak megfelel. A szab. osztrák-magyar állam vasúttársaság azonban mindjárt a trencsén-zsolnai vonal és az 1882. évi XLV. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 20-ik §-ának d) pontja szerint engedélyezett szered-galanthai s egyéb szárnyvonalak megnyitása után, de a csácza-határszéli vonal kiépítését megelőzőleg, a vágvölgyi vasutvonalakba már befektetett s még befektetni tervezett költségösszegeket 25 millió írttal kimutatván, azon kérelemmel járult a kormány elé, hogy a kimutatott befektetési költségek alapján a monarchia két fele által viselt kamatbiztositási átalánynak a magyar államot illető része 57»%>-al vagyis a kimutatott 25 millió frt után évi 1.375,000 frttal felemeltessék. Ezen a társaság által kimutatott 25 millió frtnyi összegbe a következő tételek vétetlek föl, u. m.: 1. Pozsony-trencséni vonal becsértéke 7.648,013 frt. 2. Pozsony-trencséni vonal becsértéke után késedelmi kamatok . . . 25,287 » 3. Trencsén-zsolnai vonal építési költsége 7.600,000 > 4. Trencséni állomás kibővítési költsége 80,000 > 5. Csácza-határszéli (zwardon) vonal építési költsége 1.910,800 > 6. Tepla-vlára-szorosi vonal építési költsége 1.045,200 > 7. Zsolna-csáczai Il-ik vágány építési költsége 1.200,000 > 8. Járművek beszerzési költsége 2.654,000 » 9. Különféle építkezések költsége 900,000 > 10. Pozsonyi kanyar építési költsége . 86,700 > 11. Pozsonyi állomás kibővítési költsége 200,000 > 12. Pozsony-trencséni vonal állomásainak kibővítési költsége . . . 500,000, > 13. Galantha-szeredi szárnyvonal építési költsége 650,000 > 14. Szered-lócz-bresztoványi vonal építési költsége 500,000 > Összesen . . 25.000,000 írt. KÉPVII. IROMÁNY. 1884—87. V. KÖTET. 17